Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

58. kép. Sírkút nyoma. Tiszakarád, 1968. A sírkutakkal szemben a sövény kutak mindig kerek formájúak voltak. Átmérői 3-4 m között mozogtak. Építése úgy történt, hogy néhány ásónyomra leásva a kutat sűrűn karókkal vették körül, s közeit a karók aljától vesszővel befonták. Bármely fa vesszeje alkalmas volt erre a célra, kivéve a ficfavesszőt, amelynek haja fekete és rossz ízű levet eresztett, s így alkalmatlan volt sövénykút fonásához. A sövény bélését aztán — ahogyan haladtak a kút mélyítésével — fokozatosan lejjebblejjebb verték a karókkal együtt. Hasonlóan kerek formára építették a faragott kövekből rakott kükutat, míg a deszkával bélelt kutak többnyire négyzetes alaprajzúak voltak. Mind a sövénnyel, mind a kővel, mind a deszkával bélelt kutaknak (59-66. kép) ismeretes egy fedetlen, kezdetlegesebb formája, s fellelhető a fejlettebb, fedett változata. A fedetlen kutakat minden bizonnyal — éppúgy, mint a 18. század végén a Kiskunságban

198 — tanácsi, bírói határozatra fedték be. A fedetlen kutakon csupán egy-két gerendát, talpalófát fektettek keresztül (66. kép), hogy a vizet azon állva húzzák fel. E kutakat a szarvasmarhák védelmére egy vagy több soros rúdkarámmal vették körül (60-62. kép). A fedett kutakat — padozatszerűen — gerendaszerkezetre fektetett vastag keményfa deszkákkal borították (65. kép). A borítás vagy csupán a veder járására alkalmas négyszögű lyuk kiha131