Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)
feladott és továbbmenő 29 postai küldeményről, melyért 2 Ft 12 krajcárt szedtek be, és egy ajánlott küldeményről, melyért a feladó 1 Ft 28 krajcárt fizetett. Az ónodi posta felvevője a Jegyzék hátoldalára felírta az ajánlott adatait: Egy Nagy György gyalogos katonának Bucsácsra, rendes járattal küldött fél lat súlyú teljesen bérmentesített tértivevényes ajánlott levél (12-13. kép). A jegyzékeit küldeményeket a tokaji postakezelő átvette, ellenőrizte az ónodiak díjazását és úgy találta, hogy két levél találtatott nem szabályosan bérmentesítve, a teljes összeg kitesz 28 krajcárt és ezért 20 krajcár hiányzik. Mindkét bejegyzés a német nyelvű nyomtatványon latin nyelvű volt. 52 A miskolci postaállomás megnyitása idejében a postakezelésnek megvolt a korábban kialakított egységes módja, amit tankönyv vagy szabályzat hiányában a kezdő postások a régebbiektől, az igazgatóság által megbízott oktatótól sajátítottak el. Ilyen oktató volt az egri Sőtér Antal, aki a kassaipostaprefektustól nyert megbízásból a környékbeli hivatalokat oktatta. Gyakorlati érzékkel rendelkező tisztségviselő volt, igyekezett a postát igénybevevőket Tájékoztatóval ellátni a legszükségesebb tudnivalókkal. A Tájékoztató szerint minden királyi hivatal reggel 8 órától 12-ig, délután 2-től esti 6-ig van nyitva a közönség részére nemcsak a postanapokon, mikor a postajárat indul vagy érkezik, hanem más napokon is. Ha a postajárat késett, vagy éjjel érkezett meg, a leveleket az érdeklődőknek másnap adták ki. Tájékoztatták a közönséget a levélfeladás módjáról. Levélgyűjtő szekrény használatát 1817-től kezdve vezették be a postákon azon levelek összegyűjtésére, melyeknek a viteldíját a címzett fizette kézbesítéskor. Ezt megelőzően minden levelet személyesen kellett a felvevőnek átadni. Szükségesnek tartották a leveleket mindig legalább egy órával a postajárat (ordinária) előtt a postára beadni, hogy a továbbításra számba vehessék, mert ha később, a levélkötegelés és jegyzékelés megtörténte után adják be, előfordulhat a járatról való lemaradás és csak a következővel nyer továbbítást. Figyelmeztették a feladókat, hogy a leveleket senki másnak, csak a postamesternek, vagy az adminisztrátornak adják át, aki a díjazást elvégzi és a levél kondíciójáról (borítékolás, lezárás) meggyőződik. Amikor járatindítás, expedíció volt, senki sem zavarhatta a postást, azon egy óra alatt senki levelet fel nem adhatott, ki nem kérhetett, mert a zavarás esetén a levelek elosztásába hiba csúszhat és a levelet váró könnyen megkárosodhat - írta a Tájékoztató. Ez az utóbbi szabályozás az egyedülkezelő kis postahivataloknál most is érvényben van; a járat indítása, érkezése idejében az ügyfélszolgálat rövid időre szünetel. Bakos László postamester új postaállomását a szükséges naplókkal, jegyzékekkel - amit általánosan protokollnak neveztek egykoron - a postaprefekturátus látta el. Az állomás felszereléséhez tartoztak: - A Helytartótanácstól, kamarától, prefektúrától érkezett rendelkezések, kurrensek, amiket összegyűjtöttek - A levélküldemények felvevő naplója (Auf gabs Protokoll) - Kocsiposta feladási napló (Fahrpost-Aufgabs Protokoll) 47
