Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

V. A MISKOLCI POSTA A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 1. Dicső napok postai emlékei Az öreg postamestert elhunyta után fia, Duronelli Alajos miskolci gyakorló ügyvéd, négy vármegye táblabírája, Borsod megyei és Miskolc városi képviselő követte. Utódlás jogán a postát kezdetben mint adminisztrátor vezette, bár maga tevőlegesen nem dolgozott, kiadót tartott, csak később, 1851ben kötött postamesteri tiszti szerződést a pesti postaigazgatósággal, melyben a postaföldek haszonélvezetét továbbra is biztosították. Az 1848/1849-es polgári forradalom és szabadságharc alatt a posta a földmívelés, ipari és kereskedési minisztérium alá tartozott, melynek élén Klauzál Gábor állt, a posta főigazgatója Kardos Sámuel, aki megérdemli, hogy életútjával, pályafutásával röviden foglalkozzam. Apja Kardos István tállyai postamester volt, aki 1806-tól 1833-ig, haláláig működött. Kardos Sámuel Tállyán született 1808-ban, Sárospatakon iskolázott, majd apja haláláig postakezelést végzett Tállyán. Innen a kassai postaigazgatóságra került díjtalan gyakornoknak, majd 1836-ban helyettesítéseket végzett. Miután 1838-ban sikeresen elvégezte a Munkács-Strij postavonal felállítását, Debrecenbe helyezik ellenőrző tisztnek, helyettesnek. 1848-ban a pesti főposta vezetője, innen kerül az Országos Főpostaigazgatóság élére. Vezetői tevékenységének sok hasznos reform köszönhető. 1849-ben Duschek Ferenc megbízza a pesti postaigazgatóság újjászervezésével, pénzügyi tanácsosként a postaosztály főnöke. 1850-ben őt is elbocsátják, Hajdúszoboszlóra megy gazdálkodni, egyúttal biztosítási ügynök. 1864-ben méltányolják eddigi érdemeit és ínség-segélyező élelmezési biztossá nevezik ki. A kiegyezés után, 1868-ban Szeged kincstári postahivatal főnöke haláláig. A független magyar posta vezetésének a rendelkezésre álló másfél év alatt nem volt alkalma a szervezeti felépítésen gyökeresen változtatni, de számos időszerűvé vált intézkedéssel jelezték a fejlődés irányát: Rendelkezés történt a levéltitok védelmére, annak megsértőit elbocsátották. A német nyelvű bélyegzők, pecsétnyomók helyett magyar nyelvűeket készítettek, melybe a magyar címert is be szándékoztak vésetni. A posta alkalmazottait új hivatali eskü letételére kötelezték, a régi kinevezési okmányokat kicserélték. A fél latos, tíz mérföldre szállított levelek díját 2 krajcárra szállították le. A lakosság tájékoztatásának érdekében nagyarányú hírlapterjesztési munkába kezdtek. A „Közlöny" c. hivatalos lapot a községekhez díjmentesen juttatták el. A megrendelhető lapokról Jegyzéket bocsátottak ki. A postaállomások felett magyar címer díszelgett, előtte nemzetőrök strázsáltak. 98