Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Szigorú előírásai voltak a postakocsis tevékenységének, mindenre vigyázniuk kellett, mindenért felelősséggel tartoztak a postamesternek (még a késésért is), és ahol valamit vétettek, pénzbüntetéssel sújtották őket. Jó munka esetén, a több évi szolgálat megbecsüléséért, pontosságért díszruházatot kaphatott, mely a kincstár költségén előállított teljes postakocsis öltönyből állt, a kitüntetést a kalapon a karima körül varrt ezüst paszománt és a szalag ezüst rojtja jelezte. Ezenkívül havonként két forint tíz krajcár jutalomban is részesült. Igen értékes emléke a miskolci postának az a pár csizma, melyet a postakocsisok használtak. Az ormótlannak tűnő, nehéz, vastag bőrkészítmény magas szárával jó védelmet nyújtott a bakon ülő, vagy lovat megülve hajtó kocsisnak, akinek a név kezdőbetűit a jobblábason F18, a balon 16 M varrattal jelölték, összeolvasva F. M. 1816 kiadja a használatbavétel évét is. Remeke az a korabeli híres miskolci csizmadiaiparnak (28. kép). 28. kép 86