Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

adni. Az előre kitöltött Tértivevényt a feladás során csatolták a levélhez és kézbesítéskor azon történt a küldemény átvételének elismertetése, majd a Tértivevényt visszaküldték a levél feladását intéző postának. A Tértivevény díja 3 krajcár volt és a címzettet terhelte. Az ajánlott levelekben mind gyakrabban pénzt is küldtek, ami az akkori megromlott közbiztonság mellett a postajáratok gyakori megtámadását és ki­fosztását eredményezte. A káresetek növekedése miatt már 1786-ban megtil­tották a pénz levélben való küldését és a kifosztásért kártérítést nem fizettek. Ennek ellenére gyakori volt a levélbeni pénzküldés az 1790-1793. években. „Szent János havának 28­án folyó esztendőben 15306-' k szám alatt ő felségének Mind­szent havának ll-' 1 ' napján 1791­ben 19419-' k szám alatt költ parancsolatját - írja a megyei közgyűlés jegyzőkönyvvezetője 1793. június 28-án tartott különös gyűlésen -, hogy tudni illik pénzek vagy bankó cédulával megterhelt levelek a Postán el ne vétessenek, ha­nem a delizsánsz szekerekre igazíttassanak, újonnan, azt is hozzá tévén kihirdettetni pa­rancsolja, hogy ha azon felső rendelés ellen is valaki pénzzel, vagy bankó cédulával ter­helt levelet a közönséges postára adna, azon esetre, ha a levél elvész semmiféle panasz­nak helye nem fog adattatni. Currentáltatni fog" (18. kép). Az értékleveleket tehát a de­lizsánsz útján volt köteles mindenki szállíttatni. 77 18. kép 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom