Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Azt a nyomást, amit egyrészt a kassai postaigazgatóság a postai bevételek térítéséért, másrészt a Barkassy-féle tartozás kíméletlen behajtása érdekében a vármegye Bakos Lászlóra gyakorolt, a beteg, sebeiből ki sem gyógyult, elfáradt és keservesen csalódott hadfi már nem tudta elviselni, és ahogyan a szikszói kat. egyház halotti anyakönyv 1794. február 15-i bejegyzése írja:

69 „provisus obiit", ami egyházi nyelvezet szerint szentségekkel ellátva hagyta itt az árnyékvilágot. Szikszón lett eltemetve. A kincstári kár nehezen térült, még március 18-i kisebb közgyűlésen is foglalkoztak a kassai prefektus újabb megkeresésével, amely: „a volt postamester némely aerariális restantiák fejében sequestrum alatt tartott vagyonait eladatni, azoknak az árát az királyi Cassába által szolgáltatni kívánja." A született határozat: „Járásbeli szolgabíró úr az illető uraság tisztségét és a város magisztrátusát emlékeztesse arra, hogy a nevezett postamesternek seqvestrum alatt tartott javaibul az aerariális restantiának vissza térítését eszközölje."™ Bakos László halála után özvegye 1794 októberében panasszal fordult a Helytartótanácshoz, ahonnan kérését a vármegyével kivizsgáltatták és jelentést kértek: „Décsy Zsuzsanna hajdani Bakos László szikszói postamester hátrahagyott özvegye kérelmét, hogy Dőry Antal kamarai ügyész, a diósgyőri hajdani kamarai prefektus Parchetich György által neki juttatott kedvezményt és adományt jogtalanul háborítja, panaszkodik. Fentnevezett uraságtok, hogy a könyörgőnek állítását kinyomozza és a valóságot megállapítsa, véleményes jelentés megküldése céljából megkapják." A közgyűlés hozott határozata: „A miskolci főszolgabíró úr ezen panasz kitételét voltakép kinyomozván veendő tapasztalásáról tegyen tudósítást."

71 A Parchetich-féle ideiglenesen adott szántót és legelőt bizony kíméletlenül visszavették. Az úgynevezett postaföld juttatásának érdekében az új postamester, Szedliczky József, aki 1790 szeptembere előtt a szerencsi postamester volt, már nagyobb tapasztalattal bírt, és nem a Helytartótanácshoz fordult, hanem a vármegyéhez. Megtalálta azt a kiskaput, ahol a vármegye jóindulatát elnyerve, nagyobb eséllyel juthatott a kamara kegyébe. 4. Bonyodalmak a postaállomás végleges elhelyezése körül Bakos Lászlónak a Piacz utcai kis örökölt apai háza a postaállomás befogadására alkalmatlan volt. Ez a ház a mai Széchenyi út 31. szám alatt, az uradalmi „3 rózsa" épületének udvarán állt, amint azt Bakos vagyonának 1793. december 21-i számbavétele során hivatalosan kimutatták. Mivel többszöri rendelkezés, felhívás ellenére a város a végleges helyiségről nem gondoskodott, a postaállomás ideiglenesen Szathmáry kapitány házában a mai Széchenyi Isván út 21. szám alatt nyert elhelyezést. 59