Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Miskolcnak a Rákóczi-féle szabadságharc (1704-1711) idején sem volt postaállomása, pedig a fejedelem első főpostamestere Szepesi János miskolci birtokos nemes volt. Rákóczi fejedelem két alkalommal volt hosszabb ideig Miskolcon, először 1704. január 19-március 14-ig, mikor is több országos jelentőségű intézkedése mellett a város fejlődését is elősegítő rendelkezést tett. Második tartózkodása 1706. január 19-február 19-ig tartott. Itt gyűltek össze a szövetkezett rendek képviselői, hogy a császárral kötendő béke feltételeiről határozzanak. Mindkét esetben sokan fordultak hozzá kéréssel, levélben, amire időben választ adatott. Levelet az állandóan közelében, szálláshelyén tartózkodó/eyedelmi címeres futárok továbbították. Miskolcnak állandó postamestere, postaállomása ekkor sem volt. Szepesi főpostamester érdemtelenné lett a fejedelem bizalmára, a posta működésében Szepesinek felróható zavarok keletkeznek, a postahálózat fenntartására kapott pénzzel idejében nem tudott elszámolni, a postamesterek és veredáriusok az elmaradt járandóságaik miatt panaszt tettek a Gazdasági Tanácsnál. A panaszokat a lőcsei és kassai postavonal 26 postahelyén vizsgálták meg és az egy hónapos vizsgálódás során kitűnt, hogy a hiányosságokért Szepesi főpostamester nagymértékben felelős, a postamesterek okkal panaszkodtak kapzsi, durva magatartására, fizetésük indokolatlan csökkentéséért. A fejedelem ezek után Szepesit leváltotta, a Gazdasági Tanács a kapott pénzekről leszámoltatta (7. kép). Szepesi utódja a magyarországi posták vonatkozásában Kosovics Márton hadbiztos, az erdélyi postáknál pedig Orbán Balázs lett. Az elbocsátott Szepesi ezután igen haragudott a postára, még a postalegényekre is, ezt tanúsítja az 1723-ban történt eset: Szepesi Jánosnak a Tiszamenti Négyes faluban volt birtoka. A birtokán levő malomhoz töltést és hidat csináltatott. Az áradások alkalmával a Poroszlóról Tiszacsegén át Debrecen felé haladó postajáratot ellátó postalegények Poroszló és Bábolna között ezt a jobb állapotban levő utat használva, Négyes falun mentek keresztül, felhasználva a malomhoz vezető utat és hidat. Ezen Szepesi úgy feldühödött, hogy a bábolnai postalegényt, aki a veredárius fia volt - ha ki nem szabadítja magát lelőtte volna. Ugyanazon év tavaszán a poroszlói postalegénynek vetett a malomnál cselt és a legényt doronggal leütötte. Az ügyben Paar generális postamester eljárást kért az uralkodótól Szepesi ellen és elégtételt a sérelmet szenvedőknek.

22 Az ország szatmári békekötés utáni újjáépítése során a postahálózatot is kiépítették. Észak-Magyarország területén három postavonal haladt keresztül: A 7. számú Buda-Kerepes-Aszód-Hatvan-Árokszállás-Bod-PoroszlóBábolna-Csege-Hortobágy-Debrecen-Zilah-Kolozsvár, a 8. számú vonal Hatvanig egyezett a 7. sz. vonallal, Hatvantól Gyöngyös-Verpelét-Eger-Daróc-ónod-Szerencs-Tokaj-Kálló-KisvárdaSzatmár-Nagybánya-Kolozsvár úton haladt, 27