Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

inspektort rendelték ki. Megállapította a tanácsülés azt is, hogy a város cintáljaira, tányérjaira, asztal-, abroszkendőire, késeire a városnak semmi szüksége nem lévén, azokat Nosztitius Pál és Korponai Sámuel szenátorok ahhoz értő mesteremberrel becsültessék meg és árverésen megfelelő áron adják el.

14 Az asztalneműek eladásából származó bevétel a tanácsnak nem lehetett elegendő, mert további pénzszerzés után nézett, mint azt már korábban is sokszor megtette. Most Haagen Vince kapitánytól vett fel hosszabb időre ötszázalékos kamatra ezer rénes forintot, ennek rendeltetéséről 1789. december 6-án ezt írta a nótárius: „A város a tekintetes Dominium (uradalom) javainak mindenféle hasznát ezen Miskolc városában kiárendálni szándékozván (bérbe kívánja adni) a magistratus egy s más kérdések tárgyalása után azon állapodott meg, hogy az felvállalandó árendának és más, város hasznát célzóknak előmozdítására a felséges Helytartótanács eleibe, s ha a szükség úgy kívánná Bécsbe is megjelenjenek és ott a köz javát munkálják. Nemzetes főbíró Rácz György, volt főbíró nts. Barkassy Pál és Peszkár Tamás uraimék deputáltattak (kiküldettettek), akik is a nemes város lovain és alkalmatosságán azokra a város rendelvén illendő költséget, az deputátus urak egyenként napjára 2 rénes forintokat fognak nyerni." A küldöttség még az év végén hírt adott magáról: „Olvastatott Budára a város dolgainak elémozdításában küldött deputatusoknak levele, akik onnan, sokaknak javaslatából Bécsbe ő felsége színe elé vették folyamatjokat s útjokat. Ezen deputatusoknak minthogy a közjavakat kidolgozni akarják, hogy biztosabb menetelek lehessen, mind az ő felsége tábláknál credentionális instructioval amelynek határában tarthassák magukat, fog mennél elébb postán küldetni."" Mai fogalmazásban: sikeresen járjanak és ő felsége hivatalainál minél pontosabban értesüljenek, hogy a hitelezési feltételek milyen összeghatárig terjedhetnek, amire megbízást minél előbb postán fognak küldeni. A kiküldetés sikeres volt, a tanács a bérleményt magának megszerezte. 3. Miskolc posta nélkül Miskolc földrajzi fekvésénél fogva a XVIII.század utolsó évtizedéig távol esett a főútvonalaktól, melyen már akkor a menetrendszerű, szervezett kormányzatipostajárat kocsisa vígan fújta a fekete-sárga zsinóros postakürtöt, jelezve érkezését. A török uralom megszűnése után azt a fő posta vonalat, mely az alföldi részen elsőnek épült ki, 1687-1688-ban állították fel mint tábori postát, mélyet a felszabadító császári seregek délre vonulása után polgári-postai szolgálatra adtak át. Borsod vármegye tisztikara az egri Hütter Péter és a kassai Hörmann András német származású postamesterekkel tartotta a kapcsolatot, és rajtuk keresztül küldte hivatalos, valamint a közönség magánlevelezését Pozsonyba, azon túl külföldre és Budára. Kassáról Eperjesen át a felvidéki bányavárosok és várak közelében 1556-tól működött már a rendszeres postajárat. Eger abban az időben Borsod vármegye része volt. A kort jól jellemzi a két postamesternek a levelezése, mely legtöbbször segítségkérés vagy köszönetnyilvánítás volt a postaszállítással, postaellátással 24