Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

sági okokra hivatkozva megszüntették, és Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Heves és Nógrád megyék postaszerveit az amúgy is nagy létszámú debreceni postaigazgatósághoz csatolták. Az igazgatóság helyett Miskolcon két, Egerben, Hatvanban és Sátoraljaújhelyen egy-egy postafelügyeleti körzetet hoztak létre, Nógrád megye postaszerveit a budapest-vidéki postaigazgatósághoz csatolták. Miskolcon két körzeti felügyelőség létesült. Az 1. számúnak dr. Szabó Elemér, a korábbi postaigazgatóság vezetője, a 2. számúnak dr. Kuszy Elemér postatanácsos lett az irányítója. Az északi iparvidék fokozott fejlesztése megkívánta az igazgatóság visszaállítását Miskolcon, amit 1950 szeptemberében sietve végre is hajtottak. Az újra felállított postaigazgatóság területén az öt felügyeleti körzetet megszüntetve, helyettük nyolc körzeti postahivatalt hoztak létre, ebből az egyik Miskolcon működött, vezetője Koska Zoltán, körzeti biztosa, aki a hivatalok helyszíni szemléjét végezte, dr. Kuszy Elemér lett. 1954-ben a körzeti hivatalokat megszüntették, helyettük a két megyei nagyhivatal (Miskolc 1. és Eger 1.) megyei hatáskört kapott; hozzájuk tartozott az új üzletág, a hírlapszolgálat megyei irányítása, számadáskészítés és terjesztés a Megyei Hírlaphivatalokból lett megyei postahivatali hírlaposztály útján. Hatáskörükbe tartozott még a rendszeres helyettesítések megoldása is. Az első miskolci női hivatalvezetőt nyugdíjazása után, 1962. október 4-én a tisztségben Berde Béla követte, aki mint fotóművész is érdemeket szerzett a városban. Berde Béla 1969-ben kényszerült az igazgatósági munkakörét elvállalni, hogy helyet kapjon utódja Dobai Lukács, aki mint többszörös véradó, 1983-ig főnökösködött. őt ismét női vezető követte, Jurcsisin Károly né. Az új postapalota a Felvidék 1939. évi visszacsatolásával hamarosan szűknek bizonyult. Ugy a postaforgalmi, mint a távközlési szolgálat sokat fejlődött, új munkahelyek létesültek, a berendezések nagyobb, tágasabb elhelyezést kívántak. Bővítés a szolgálati lakások és szociális rendeltetésű helyiségek megszüntetésével kezdődött, majd indokolttá vált az épület egyéb bővítése is. Az első bővítést 1954-ben hajtották végre a Horváth utcai oldalszárny bővítésével, a nem használt boltíves kocsibejáró megszüntetésével és beépítésével. E bővítés során négyezer légköbmétert tudtak hasznosítani hárommillió forintért. A második toldaléképítés 1959-ben az épület utcafrontjának meghoszszabbításával történt, megbontva ezzel az eredeti épület homlokzatának harmonikus tagoltságát. A postapalota nagy felvételi termét 1987-ben átalakították. Az eredetileg célszerűtlenül épített felvételi terem ablaksorát (a saltert) bankrendszerűvé alakították ki, a közönségrészt bővítették, és egyszintűvé tették a szűkített hivatali kezelési oldallal. Az átalakítást az Északterv belső építésze, Dufala József, a technológiát a POTIBER végezte. A munka kivitelezését a miskolci „Szivárvány" Építő és Szolgáltató Kisszövetkezet, a bútorasztalos munkát az ózdi Építő-, Asztalos- és Szerelőipari Vállalat, a márványpadlózatot a budapesti Kőfaragó és Épületszobrász Ipari Vállalat végezte. Az épített terület 680 négyzetméter, költsége 10,7 millió forint. Az átalakítást 1987. február 9-én kezdték el és 1987. november 13-án fejezték be. A helyiség homlokzatának, 131