Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

zása órás volt, a telefonhoz nem értett. Kazay csoportvezető, valamint Kamarás Miklós és felesége magánbeszélgetéseik során elterelték a cenzor figyelmét a kezelők munkájáról, arról, hogy a központ állandó kapcsolatot tart Ernőddel, és a Vörös Hadsereg támadását ott előkészítő parancsnokságot tájékoztatják a városban levő megszállók minden mozgásáról, tettéről. A megszállók véglegesnek tartott uralmának a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének május 20-án megindult északi hadjárata vetett véget. E harcokban részt vett a budapesti postás vörös zászlóalj három százada, és - ahogy a helyi sajtó hírül adta - a postások szállták meg elsőnek nagyszerű lendülettel és bámulatos energiával az Avas meredek oldalát. Parancsnokuk Gerlei Emil postatitkár-századparancsnok volt. A cseh intervenciósok a románokkal egyesülve, május 22-23-án közös erővel kísérletet tettek a város ismételt elfoglalására, ami egy ádáz éjszakai rajtaütés és harc után sem sikerült. A harcban áldozatul esett postás vöröskatonák felsőzsolcai, ongai és gesztelyi tömegsírja fölé az utókor kegyelete emlékoszlopot állított.

146 A Felvidék végleges elcsatolása után, 1919. május 9-én létesített igazgatósági kirendeltség budapesti kényszerhelyzetéből visszatérve Miskolcra, 1920. november l-jétől Posta és Távírda Igazgatósággá lett minősítve, vezetője Rákóczy Mihály főigazgató. 1923. szeptember l-jétől az igazgatóság új neve: Miskolci Postaigazgatóság lett. Személyzete és vezetése a város különböző helyén települt. (Az I.—III. ügyosztálya Miskolc 2. sz. pályaudvari postán, a IV. sz. ügyosztály a Horváth Lajos u. 2. sz., a Műszaki Felügyelőség a Rákóczi utca 16 és a Kazinczy utca 14. sz. alatt működött.) Az igazgatóságot 1924. július l-jén kirendeltséggé minősítették le, majd 1925. június 30-án teljesen megszüntették, területét a debreceni igazgatósághoz csatolták. Ezen intézkedésekkel a posta gazdaságos működését kívánták elősegíteni. Ennek érdekében más radikális intézkedést is tettek: az 1925-ben felállított Országos Takarékossági Bizottság a postaintézmény dolgozóinak számát felére szállította, a béreket két alkalommal is csökkentették. Nagyfokú takarékosságot vezettek be minden vonatkozásban, amit kellő szigorral ellenőriztek. A miskolci postafőnökök sorrendjét folytatva említem Szerbák Gézát, aki kb. 1919-1924 között működött, 1924-ben már Stella Sándor van a helyén, kinek két kislánya - amint a korabeliek elmesélték - szintén a hivatalnál dolgozott. Vezetői gondjait az 1925-ös létszám- és fizetéscsökkentés, majd az 1929/1930-as gazdasági válság alaposan megnövelte. 1932-ben Debrecenből jött hivatalvezető, dr. Mónus Ferenc, aki azzal tette nevét emlékezetessé, hogy korábban Debrecenben, majd Miskolcon postatörténeti kutatást végzett, és azt rövid kis tanulmányokba foglalva közreadta. Működését még 1936-ban Budapestre történt áthelyezése után is folytatta. Az ő idejében már kinevezett helyettes működött a hivatalnál, Maurer Géza személyében. Dr. Mónus Ferenc utóda, dr. Csikesz Lajos, szintén a debreceni igazgatóságtól jött, 1936-1946-ig működött, jó postai szakember, kiváló vezető volt. 126