Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Jekkelfalussy kioktatólag válaszolt június 15-én: „. . . Máskor az építő hivatal a városi hatóságot közvetlenül keresse meg az ilyen ügyben. Egyébként a postaháznál a burkolást a megyei főnök jóváhagyásával végezték, annak megváltoztatásához a megyei hatóság rendelete szükséges."

122 A közállapotokra enged következtetni a leirat: „A Főszolgabírói Hivataltól a Városi Hatóságnak Helyben 1860. január 13-án esti órákban Sajószentpéter-Miskolc országút Bábony és Sajóecseg közti útvonalon a postakocsi kiraboltatván. Személyes felelősség alatti kötelességébe teszem a hatóságnak, miszerint rögtön nyomozatot tegyen, hogy a gyanúsabb egyének közül kik valának távol kik érkeztek haza esti később időkben, továbbá, hogy kifejtendő gyanú alapján ház motozás is tétessék 's annak eredményéhez képest biztos őrizet alatt kisértesse be hivatalomba. A jelentés még sikertelenség esetén is elváratik. 1860. január 14.

123 Vadnay főszolgabíró" A XIX. század technikai vívmányainak térhódítása Duronelli Alajos postai tevékenységének idején érte el városunkat: a távíró és a vasút. A távíró országos hálózatának 1847-ben kezdődő kiépítése a szabadságharc eseményei miatt megszakadt, majd 1850-ben tovább épült, mint az osztrák állam hivatalos intézménye, a posta intézménytől teljesen külön. A távíróvonalak kiépítése a vasúthálózat kiépítésével egyidejűleg történt. Észak-Magyarország területén épült Tiszai Vaspálya Társulat vonala mellett Debrecen 1855-ben, Tokaj 1857-ben, Miskolc 1859. május 27-én nyitotta meg távíróállomását. A távíróállomás megnyitását a pesti Távírófelügyelőség és a Városi Tanács közti többszöri levélváltás előzte meg. A felügyelőség, miután igényét az elhelyezésre vonatkozóan a városnak bejelentette, javaslatot kért az elhelyezési lehetőségekre. A város vezetősége ideiglenes elhelyezésként az 1857ben épült új színház II. emeletén biztosított három szobát a távíróállomás részére, amit Kobek József kőművessel használható állapotba hozatott. A távíróállomás első vezetője a Bécsből ide helyezett Francz Zappa, beosztottja Robert Erdmann gyakornok volt. Az állomás megnyitását Zappa még aznap, a főszolgabíró május 31-én közölte a hatósággal: „Miskolc Város Hatóságának! Folyó évi május 27-től kezdve Miskolcon a telegráf állomás életbe léptetvén, ezen naptól kezdve a telegráfnak a használata úgy hivatalos, mint magánlevelezésre nézve megnyittatott. Mi felől a városi hatóság általános közhírré tétele végett ezennel értesíttetik. Kelt Miskolcon, május 31.1859. Vadnay"

124 A város lakossága nem fogadta lelkesedéssel a „német" újdonságot, mert csak német nyelven lehetett igénybe venni. A kereskedők panaszt tettek, hogy a búzavásáron keresztülvezetett oszlopsor zavarja őket, mások az oszlopok felállításával kapcsolatban keletkezett károk térítését követelték. Az emeleti elhelyezés sem volt a legszerencsésebb, mert októberben már Kolossy Sándorral köt az állomásvezető új bérleti szerződést. 105