Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

„Az eddigelé a földmívelés ipar és kereskedés Minisztérium körében tartozott postaügyek vezetésével meg lévén bízatva, felszólítani kívántam önöket, hogy ezekre vonatkozó jelentéseiket jövendőre ezen cím alatt: „a postai ügyek vezetésével megbízott Honvédelmi Bizottmány tagjának, Madarász Lászlónak" hozzám intézzék. Budapesten 1848. december 18-án. Madarász László"

109 Az Országos Honvédelmi Bizottmány után a megyénkben is megalakult a Honvédelmi Bizottmány; ez vette az 1849. január 12-én az általános rendelkezést a debreceni főpostaigazgatóság felállításáról, mely szerint: 1. A miskolci posta Ónod felé fog Debrecennel tábori levélposta-állomásokkal összeköttetni, miért is meghagyatik a miskolci postának, hogy a) minden hazai hivatalos levelet ezentúl Debrecenbe küldessenek, b) hogy az ellenségtől az ellenséghez vagy bárhová küldendő hivatalos, vagy nem hivatalos, vagy bármiképp gyanús levelek, vagy bármi proklamációs küldemények stb. lefoglaltassanak és ezen cím alatt „Madarász László honvédelmi bizottmányi tagnak" azonnal felbontatlanul egyenesen Debrecenbe küldessenek." A felsőmagyarországi postajáratoknak elrendelte, hogy a kormányhoz, vagy a minisztérium bármely ágazatához küldött hivatalos leveleket Miskolc felé irányítsák, onnan Ónodon keresztül Debrecenbe fogják szállítani. A dicsőséges tavaszi hadjárat a postajáratok közlekedését a katonaság mozgása - mindkét harcoló fél részéről - nagyban akadályozta. A Borsod megyei Honvédelmi Bizottmány 1849. március 18-i ülésén, ahol Ragályi Károly alispán elnökölt, ismertették a szomszédos Nógrád vármegye 1849. január 8án kelt levelét, mely Nyitra vármegye főispánja és kormánybiztos br. Jeszenák József felszólítását közli: „A debreceni vonal közti levelezés és közlekedés biztonságáról - rendes posta hiánya miatt - kellő számú lovasok felállításáról a vármegye gondoskodjon, a tett intézkedésről haladéktalan értesítést kér."

110 A bizottmány a körülmények változását tudomásul vette - volt az ülés állásfoglalása -, nincs nyoma, hogy intézkedés történt volna. Még 1848 végén történt, hogy Kereskedési Minisztérium leírt a Borsod megyei Honvédelmi Bizottmánynak: „A budai szekérposta főhivatal által az iránt tétetvén panasz, hogy október 18-án Kassáról megindult postaszekér Kassa-Mezőkövesd útvonalon állítólag a megye részéről kiállított és jobbadán részeg őrök által számtalanszor nemcsak megállíttatott, sőt meg is motoztatott - írja a minisztérium -; minthogy a közforgalom élesztésére és a küldemények biztosabb szállítására szánt álladalmi postaszekér hasonló bánásmód melletti feltartóztatása és motoztatása nemcsak az oly annyira kívánatos szállítmányok siettetését ok nélkül akadályoztatja, hanem a küldemények elsikkasztását is könnyen maga után vonhatja, és az intézetnek addig híven megőrzött hitelét az ál ladalomnak tetemes kárával veszedelmezteti. A megye bizottmánya felszóllíttatik; célszerű intézkedések által arról gondoskodni, hogy az a nélkül is biztos és az álladalom iránti hűségre esküvel kötelezett vezetőkkel ellátott postaszekerek hasonló halogatásoktól meg óvassanak. Budapesten 1848. október 30. A Honvédelmi Bizottmány megbízásából Ambrus Mihály" 100