Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
jük. Az északi magyar területen élő szlovákoknál a farsangi hagyománykörnek volt jellegzetes játéka. Figyelemre méltó, hogy néhol az asszonyok farsangi mulatságának éppen a borotválás volt a fő attrakciója. A férfinak öltözött női alakoskodók házról házra járva igyekeztek a férfiakat a fentihez hasonló módon „megborotválni", amely müveletért adományt kaptak, s amit az esti asszonymulatságra fordítottak. 32 A szepesi szlovákoknál is az asszonyok borotváltak. De a gömöri szlovákok lakodalmában a férfi alakoskodók között jelent meg a borbély, aki éppen úgy borotvált meg egy pácienst, mint a magyar társa. 33 A borbély-alakoskodóra vonatkozó példák jól mutatják ennek a genre-figurának a népszerűségét a dramatikus népszokásokban. Személyét nem pusztán a mesterséget utánzó szerepéért emeltük ki, hanem azért a funkcióért, amelyet a borbély másodlagosan képviselt, illetőleg azért a műveletért, amelynek bizonyos rituális emléke őrződött meg a játékban. A borbély-alakoskodó az etnológiai párhuzamok tanulsága szerint nem pusztán mesterséget utánzó személy, hanem benne az egykori férfiavató rítusok szereplőjének az emléke őrződött meg. Művelődéstörténeti tekintetben kapcsolódik az orvos alakjához is. Az adatokból megállapítható gyógyító - elsősorban foghúzó - szerepe kiemeli őt a mesterségeket megjelenítő többi alakoskodó közül. A borotváló személy pedig más kapcsolatban függetlenül a borbélymesterségtől - a férfivá válás egyik jelképe, az arcszőrzet rituális eltávolítója. Kétségtelen azonban, hogy a játékváltozatok többségében ezeknek a funkcióknak nincs már jelentősége, és a borbélymesterség utánzása, s azzal együtt a komédia lép előtérbe. A palóc dramatikus szokásokban a legkülönbözőbb zsáneralakok jelennek meg. Találkozunk kéményseprővel, drótostóttal, oláhcigánnyal, kováccsal, bíróval, csendőrrel, végrehajtóval, pappal és vándor árusokkal. A zsánertípusok képviselői a magyar népi színjátékokban, dramatikus szokásokban a 18. század végén kezdtek 32. Jávor Kata: Asszonyfarsang Mátraalmáson. Népi kultúra, népi társadalom, II—III. 1969, 265 kk. 33. Komorovsky Jan: Tradicná svadba na Slovánov. Bratislava, 1976, 266-267. 94
