Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
amit a fejéről tilolónyelvvel leütöttek, azaz kivégezték. Néhol az elítéltet szalmabábu helyettesítette. 14 A palóc rabhordás és az apóégetés azonos eredetre mutat. A palóc és a szlovák kapcsolat nem kétséges. A szokás azonban tágabb perspektívában az Európa-szerte ismeretes ítélkező, bírósági játékok sorába tartozik, amelyről korábban már részletesebben szóltam. A funkcionális vizsgálatok közül megemlítem azt a sajátos nézetet, amely szerint a szalmába csavart alakoskodó voltaképpen medve, s az apó alakja nem más, mint antropomorfizált állatmaszk. 15 A megnevezés, a szalma, az égetés stb. külön-külön is figyelemre méltó etnológiai kapcsolatokat vet fel, s a részletes elemző vizsgálata szükséges ennek a sajátos mágikus mozzanatokat őrző tréfás dramatikus játékká alakult szokásnak a funkcionális feltárásához. A palóchoz hasonlóan kedvelt lakodalmi szórakozás volt a kakaslefejezés a. gömöri szlovákok körében is. Egy földbe vert karóhoz kötötték a kakast. Egy bíró a kakas vétkeit felolvasta vagy elmondta, és büntetésül halálos ítéletet hirdetett ki. A kakast a szalmapap „előkészítette" a halálra. Ezt követően pedig a hóhér karddal lefejezte. Privigye környékén a kakast zsinegre kötve a lakodalmas nép és zeneszó kíséretével az utcára vitték. Az utcán bíráskodtak felette, és halálos ítéletet mondtak rá. A hóhér szemét bekötötték. Kardjával addig vagdalódzott, amíg a kakas fejét lemetszette. A fejet győzelmi jelvényként kardjára tűzte. Zólyomban a kakast egy póznára tették. Fejét a násznagy zsineggel tartotta. Az első vőfély feladata volt, hogy a kakast megfossza fejétől. A lemetszett fejet bot végére tűzte és a lakodalmas menet kíséretében az új házasokhoz vitte. Ismeretes a cséppel való kakaskivégzés is a szlovák lakodalomban. Némely helyen a karóhoz kötött kakast a vőlegénynek, illetve az ifjú férjnek bekötött szemmel, cséppel kellett leütni. Ha a férjnek nem sikerült, az ifjú menyecske próbálkozott. Addig kísérleteztek, amíg a kakas holtan nyúlt el. Pozsony megyében szintén ismeretes volt a lakodal14. Mjartan Ján: i. m. 48-49.; Komorovsky Jón: Tradicná svadba na Slovánov. Bratislava, 1976, 269-270. 15. Jefábek Richard: Masopustni máska „phfebenáfe" v medzinárodnim kontextu. Národopisné aktuality, VI. 1968, 2. sz. 91. 78
