Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

megjelent az osztrák városokban és piactereken, valamint a magyar városokban és vásárokon. A vándor mulattatóknak jelentős szerepük volt abban, hogy az osztrák és a magyar, tágabban az európai népek szórakoztató repertoárjában jelentős hasonlóság és egyezés figyelhető meg. A nagy területen elterjedt és népszerű bábjátékok fő figurája {Hanswurts, Kasperl, Pulcinella, Petruska, Vitéz László stb.) ugyanazon szerepben lép fel a különböző európai népek játékaiban. Számos más alak, jelenet és játék is utat talált a vándor bábosok révén az európai néphagyományba. Az osztrák-német eredetet és a magyar kapcsolatot jól mutatja a figurákat zsinórral mozgatható bábjáték, a marionett is, amely szintén a városi, vásári folklór kedvelt szórakoztató műfajai közé tartozott. Mind a hazai, mind a nemzetközi példák igazolják, hogy a vásárok a legkülönbözőbb szórakoztató műfajok közvetítői alkalmai voltak. A kulturális elemek ilyen úton való áramlására, migrációjára különös figyelmet kell fordítani, amikor az átadás-átvétel kérdései kerülnek előtérbe. Igen gyakran nem a közvetlen interetnikus kapcsolatok nyomán alakultak ki a hasonló kulturális jelenségek, hanem az egyező párhuzamok az Európát keresztül-kasul vándorló hivatásos mulattatók, táncosok, zenészek, alakoskodók, képmutogatók, bábjátékosok stb. működésének tulajdonítható. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a dramatikus népszokások, a népi színjátékok összehasonlító vizsgálata során természetszerűleg vetődnek fel a szomszédos népekkel való kapcsolatok, a műveltségi elemek átadásának és átvételének kérdései. A kárpát-medencei népekjátékaiban, maszkos alakoskodásaiban nagyszámú párhuzam és összefüggés figyelhető meg. A hasonlóságok és az azonosságok az interetnikus kapcsolatok felé irányítják a figyelmet. A fenti példák jól mutatják, ha a vizsgálatot a kárpát-medencei népekre, illetőleg a közvetlen szomszédokra (és a velünk élő nemzetiségekre) terjesztjük ki, rendkívül bonyolult, sok irányú, nagyszámú szempontot figyelembe vevő elemzésre van szükség. Figyelem előtt kell tartanunk a településtörténetet, a migrációt, az asszimilációt, a nyelvi különbségeket, a vallási eltéréseket, a társadalmi fejlődés fokozatait és a földrajzi elhelyezkedés tényezőit is. (Előadás a II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson Bécsben 1986. szeptember l-jén.) 63