Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

egy alapgondolatban megegyeznek: Kosztroma - Kosztruba (Jariló) egy mitologikus (szimbolikus) lényt képvisel. Ezt a lényt megjeleníthette élő személy vagy bábu. A bemutatás különböző változataiban az egykori szertartás játékká alakulása jól megfigyelhető. A kontaminálódás következtében olyan részletekkel bővült (pl. erotikus vonatkozások), amelyek a játékot dramaturgiailag is módosították, s ugyanakkor az eredeti kultikus alaptól teljesen leválasztották. A keleti szláv Kosztroma - Kosztruba játék bemutatott formái jól beilleszthetők a halottas játékok, temetési paródiák rendkívül változatos európai repertoárjába. Ebbe az összefüggésbe kapcsolódik a Mavruh is. Mavruh Az orosz népi színjátszás sajátos darabja az a játék, amely Mavruh néven került be a szakirodalomba. A Mavruh temetést parodizáló játék. A kutatók véleménye szerint a darab műkedvelő színjátszók körében keletkezett, s onnan került be némely területen a népi színjátszás repertoárjába. Voltaképpen az is mondható, hogy visszakerült, mivel a jelenet a néphagyományban széles körben ismeretes halottas játékon alapul. Az idevonatkozó kérdések előtt lássuk a játék menetét. Mavruh a halottat alakító szereplő. Egy padon fekszik fehér ingben, alsónadrágban, fején halotti fejfedő, arca letakarva. Négy tiszt viszi a színhelyre. A tisztek fekete ruhában vannak, azon szalmából készült vállrojtok, fejükön szalagokkal díszített sapka vagy kalap, oldalukon kard. A halottvivőket követi a pap és a kántor. A pap durva vászonfüggönyből készült reverendában van, fején süveg, kezében botokból összeállított kereszt, könyv és füstölő. Ez utóbbi egy zsinóron tartott fazék, benne trágya. A kántoron kaftán és kalap, kezében könyv. A mellékszereplők között van egy úrnő és egy úr. Az előző női ruhába öltözött férfi fejkendővel, az úr fekete vastag szövetből készült kaftánt, fején fekete kalapot visel. A tisztek Mavruhoi a szoba közepére helyezik, s elkezdődik a szertartás. 48