Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A keleti szlávok dramatikus szokásai nagyfokú hasonlóságot és nyilvánvalóan szoros kapcsolatot mutatnak. E tekintetben a szoká­sok, a színjátékok legfontosabb típusait és elemeit vizsgáljuk. A részletekben nyilvánvalóan lényeges eltérések is lehetnek, sőt gyakran éles területi különbségek is megfigyelhetők. A dramatikus szokások zömével kapcsolatban azonban keleti szláv hagyományról egyértelműen beszélhetünk. Még az olyan, viszonylag késői keltezé­sű és szorosabban véve nem is népi eredetű nagy játékok is, mint a Maximilián cár, a Lodka, a Komedija o Petruske nagyorosz területről utat találtak Ukrajna és Bjelorusszia irányába. Ugyanakkor sok ukrán intermedium bekerült - különösen a 17-18. században - az orosz és a fehérorosz népi színjátékok repertoárjába. 2 A népi színjátszás műfaji kérdéseiről az orosz-szovjet szakiroda­lomban a legkülönbözőbb vélemények alakultak ki. A színjátékok vizsgálata természetszerűleg eleve megköveteli a műfaj körülhatáro­lását, a vizsgálat pontos témakörét. E tekintetben azonban nem csak az orosz, hanem más európai szaktudományban is igen eltérőek a vélemények. A legtöbb vita a népi színjátszás műfaji meghatározása körül alakult ki. Sokan felvetették, hogy egyáltalában lehet-e szó népi színjátszásról, s ha igen, akkor milyen játékok sorolhatók e fogalom körébe. Ebben a kérdésben a problémát mind az orosz, mind más európai kutatóknál az okozza, hogy a népi színjátszást, a népi játékokat a professzionista színjátszás és a műdráma felől közelítik meg. Véle­ményem szerint a népijáték-repertoárt, az azzal kapcsolatos jelensé­geket (szereplők, színhely, alkalom, rendezés stb.) nem lehet a hiva­tásos színház formai és tartalmi jellemzői szerint vizsgálni. A népi színjátszás egészen más megközelítést kíván. A műdrámához hason­ló népi játék gyakorlatilag nincs, mint ahogy a játékok, jelenetek bemutatásának a körülményei sem vethetők össze a professzionalis­ta színházéval, ahol a meghatározott szöveg, a szereplő, a rendező, a színhely stb. a dráma bemutatását eleve determinálja. A népi 2. Zakrutkin V.: O russzkom narodnom tyeatre v szvjazi sz donszkimi zapiszjami. In: Golovacsev V.-B. Lascsilin: Narodnij tyeatr na Donu. Rosztov-na-Donu, 1947, 40. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom