Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

országi magyarok összlétszáma 3,5 millióra becsülhető. Nem kis mértékben fontos tehát az anyaország fokozott figyelme a már külön, de nem elszigetelten álló magyarok iránt. A magyar anyanyelvű, illetőleg nemzetiségű lakosok száma Romániában a legnagyobb. A hivatalos megállapítások szerint kb. kétmillió magyar él Erdély területén. A világon 45 önálló államnak ennél kevesebb a lakossága. Az erdélyi magyarok népi kultúrájának kutatása terén jelentős eredményekről lehet beszámolni. Különösen előtérben áll a népművészet és a népköltészet. A rendkívül gazdag erdélyi magyar balladakincsből több kötet látott már napvilágot s különösen közismert lett a magyar kiadásban is megjelent Balladák könyve. Kötetek, tanulmányok egész sora tanúskodik a páratlan értékű és szépségű erdélyi folklórról. Déli szomszédunk, Jugoszlávia területén zömmel a Vajdaságban több mint 400 ezer magyar él. Az újvidéki Hungarológiai Intézet szervezi és irányítja a jugoszláviai magyar tudományos életet. Kiadványsorozatában rendszeresen jelennek meg néprajzi, elsősorban folklorisztikai tanulmányok. A Fórum Könyvkiadó Hagyományaink c. sorozatában jelentős folklór kötetek, monográfiák látnak napvilágot. A néprajzi kutatás dinamikusságát mutatja, hogy az elmúlt két évtizedben félszáz könyv és közel kétszáz tanulmány jelent meg a jugoszláviai magyar néphagyományok köréből. A két ország néprajzkutatói között igen eredményes az együttműködés, ami a további szervezett kutatásoknak, szakmai segítségnyújtásnak igen fontos alapja. A külföldi magyar anyanyelvűek száma Románia után Csehszlovákiában a legjelentősebb. Mintegy 600 ezer magyar él elsősorban az államhatár mentén a Kassától Pozsonyig húzódó sávban. Az elmúlt évtizedek néprajzi kutatásának eredményeiről, feladatáról stb. 1980-ban, 1982-ben és 1988-ban adtam számot. Az alábbiakban a Debrecenben (1982) és Egerben (1988) tartott országos konferencián elhangzott előadásomat közlöm a csehszlovákiai magyar néprajzkutatás kérdéseiről. 264