Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

lóan a hideg. A verses intermediumban „dühös ellenségüket, a telet, Jupiter jóvoltából megölik".

6 Ezek a cigányok még elnagyolt figurák, a cigányságra távolról tekintő szemléletet mutatnak. A karaktert - és mint genre-alakot megközelítő első vígjátéki ábrázolást Csokonai Vitéz Mihály Gerson című darabjában (1795) láthatjuk. Az Antal Calefactor cigány szereplő komikus alak, tipikus vígjátéki figura, akin jól lehet derülni. A cigányokra jellemző módon beszél magyarul, ami már önmagában is mosolyt vált ki a nézőből. A latinul nem tudó cigány félreérti a partnere beszédét, s tréfás válaszokat ad. Az ördöggel való találkozást naivan, nevetést kivaltóan adja elő. A vele való tréfás dialógus az ördögtől való félelemre épül. A komikumot a vulgáris szavak (sartam, tokit, basom) is fokozzák. Egyik színpadi partnere Ábrahám, a zsidó.

7 Ehhez hasonló figura jelenik meg a 18. század második felében keletkezett iskoladrámában. A Comedia de Zingaro et Famulo a cigány és a medikáns diák tréfás dialógusán alapszik. A diák latin beszédét a cigány nem érti, illetőleg a Gerson-beli cigányhoz hasonlóan félremagyarázza, és ebből ered a komikus beszélgetés, amit még fokoz a cigány zagyvalék szövege.

8 A vígjátékírók korán észrevették, hogy cigány szereplő a darabban jó lehetőséget kínál a komikumra, a nézők megnevettetésére. A többnyire ügyefogyottnak, naivnak (de nem butának) ábrázolt alak megjelenése mindig biztos sikert jelentett. Amint az irodalmi források mutatják, egy sajátos kép alakult ki a cigányról, mint embertípusról. Ez szinte évszázadokon át rögzült és a 19-20. századi 6. Sztripszky Hiador: Protestáns iskolai dráma a XVIII. századból. Irodalomtörténeti Közlemények, XXV. 1915. 328, 341-345. Miskolczi Zsigmond Cyrus-kitétele címen ismert iskoladrámájának négy közjátéka közül az első. Dömötör Tekla rámutat arra, hogy ennek az iskoladrámának a „közjátékai a magyar népies színjáték létezésének legdöntőbb bizonyítékai". Népies színjátszó hagyományaink és az iskoladráma. In: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Évkönyve az 1952-53. évre (szerk.: Kardos Tibor). Budapest, 1957. 203, 206. 7. Csokonai Vitéz Mihály: Minden munkája. Prózai művek. Budapest, 1981. 167-189. 8. Bernáth Lajos: i. m. 295. 24