Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

BALASSA IVAN: Ujváry Zoltán a magyar néprajztudomány egyik kiemelkedő egyéni­sége, aki több mint három évtizedes munkássága alatt a könyvek egész sorát, a tanulmányok, cikkek, ismertetések százait adta közre, tanítványokat nevelt, kiadványokat szerkesztett. Bár korántsem zár­kózott be a néprajz egyetlen területére, hiszen írt a kerámiáról, éppenúgy sokszor bizonyította a társadalom-néprajzban való jártas­ságát, mégis munkássága két nagy csomópont körül kristályosodott ki. Az egyik a dramatikus népszokások vizsgálata, melynek kutatása területén az első lépéseket akkor tette meg, amikor elindult tudomá­nyos pályáján és eljutott egészen odáig, hogy nemrégiben megjelen­tette a „Játék és maszk" három kötetét. Mindenki azt gondolta, hogy Ujváry Zoltán ezt a munkát nyújtja be disszertációként, de nem ez történt, mert újabb felhalmozott tudásanyagából egy olyan összefoglalást készített, mely nemcsak az eddigi eredményeket fog­lalta össze, hanem azokat számos új eredménnyel továbbfejlesztette. Ezzel kifejezte azt a tiszteletét, melyet a tudományok doktora foko­zat megérdemel. A Jelölt másik kutatási területe szülőföldjének, Gömörnek, néprajzi feltárása. E vidék nagyobbik része Szlovákiá­hoz tartozik és egyike eleddig kevésbé ismert néprajzi csoportjaink­nak. Ebbe a munkába tanítványain kívül igyekszik a helyi kutatókat is bevonni. A Kossuth Lajos Tudományegyetem általa vezetett Nép­rajzi Tanszékén megindította a „Gömör Néprajza" című könyvsoro­zatot, melyben a közlések és feldolgozások olyan sorát adta közre, mely egy nagy monográfia kialakulását sejteti. E területről személy szerint két értékes népköltési kiadványát is számon tartjuk: „Göraö­ri népdalok és népballadák", Miskolc, 1977.; „Szállj el fecskema­dár", Budapest, 1980. Mielőtt a disszertáció érdemi ismertetésébe, bírálatába fognék, megvizsgálom, hogy az megfelel-e a külső és belső formai követelmé­nyeknek. A magyar és a külföldi, különösképpen a szláv irodalmat jól ismeri és használja. Megfelelő forrás- és irodalomkritikával él. A szerkesztés és a jegyzetelés, valamint az irodalom áttekinthető. A hatalmas mennyiségű saját, terepen gyűjtött anyaga mellett egé­228

Next

/
Oldalképek
Tartalom