Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

ezek a tiltások - a 16. századtól kezdődően, s még a,két világháború közötti időszakban is - a fonó évszázadokon keresztül megőrizte a munkával és szórakozással összekapcsolódó funkcióit. A néphagyomány, a szokások, a dalok, mesék stb. fenntartására a fonó rendkívül alkalmas közegnek bizonyult. Ebben a népi társadalom legaktívabb csoportja, a legények és a leányok (18-25 év) közössége vett részt. A fonó sokrétű funkciójáról, különösen a folklorisztikai szempontból való jelentőségéről Lajos Árpád kutatásai szolgálnak kiváló példákkal. Az ő nevéhez kapcsolható egy nagy terület fonóbeli hagyományainak falvankénti vizsgálata és a tanulságok elemzése. Nagy munkája a borsodi fonóról a népköltészeti hagyományok gazdag tárháza. Rámutatott arra, hogy a komédiaszerű maskarázások a legszívósabban a fonóban maradtak fenn. Ezek mellett a népi dráma, a népi színjátszás fejlettebb formáira is voltak példák, elsősorban a balladák dramatizálása révén. A magyar szakirodalomban sokan közöltek leírást a fonókról. Ezek közül magasan kiemelkedik Lajos Árpád monográfiája, amely Este a fonóban címmel második kiadásban is megjelent (1974). Szeretném hangsúlyozni, hogy Lajos Árpád ezzel a témakörrel kapcsolatban is írt egy jelentős elméleti vonatkozású tanulmányt. A hatalmas anyaggyűjtése, helyszíni megfigyelése nyomán eredményeit A fonó folklorisztikai kutatásának problémái c. tanulmányában öszszegezte.

12 Csak néhány kérdést emelek ki a fonóval kapcsolatos kutatásoknak ebből a méltán szintézisnek tekinthető munkájából. Rendkívül figyelemre méltó az az alapvető szemlélete, amely szerint a fonót a társadalmi valóság széleskörű összefüggésében kell vizsgálni. Ehhez a munkához a szociológia nyújt segítséget. A fonót ugyanis kettős fogalomban kell tekinteni: egyszerre társasmunka, azaz egyfajta paraszti termelési mód és ugyanakkor hagyományos népszokás. Ez utóbbival kapcsolatban Lajos Árpád rámutat arra, hogy a fonóbeli szórakozás, amely a munkához és a munkahelyhez volt kötve, nemcsak folklorisztikai, hanem szociológiai jelenség is. A munkához kultusz, mágia, költészet, játék és egész sor népművé12. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. IX. 1970. 341-369. 189