Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

mindenki ismer, általánosan elterjedettnek, vagy talán komolytalannak tekintve, a részletezését elhagyja. A népi drámára, a népi maszkokra vonatkozó ismereteinket pedig mily nagyszerű adatokkal tudta volna kiegészíteni! Ha Osváth könyvéből megemlítjük még a temetés hagyománykörével kapcsolatos adatokat, akkor lényegében kimerítettük a szokásokra vonatkozó témakört. A temetés szokásai lényegesen lassabban változnak, mint a népélet egyéb területére tartozó hagyományok, mint pl. a lakodalommal összefüggő szokások. Ebből következik, hogy a sárréti népi temetés hagyományos rendjén 100 év alatt alig történt változás. Az is inkább csak a tárgyi kellékekre vonatkozik, így pl. a sírjelekre, amiket Osváth idejében fából készítve pernyével feketítettek. Rendkívül becses adalék a sírjelekkel kapcsolatban, hogy a Sárréten az erőszakos halállal elhunytak sírjára vörös festékkel festett fejfát tettek. Osváth Pál munkásságában - megítélésünk szerint - folklorisztikai szempontból a mai kutató számára legbecsesebb adalékokat a helyi és történeti mondákra vonatkozó anyag nyújtja. Ezek folklorisztikai értékét különösen megemeli az, hogy a mai szóhagyományban alig-alig bukkannak elő hasonló adatok. Egy évszázad sokkal nagyobb változást eredményezett a prózai néphagyomány területén, mint a szokások rendjén. A prózai folklorisztikai emlékeket Osváth Pál nem külön fejezetekben mutatja be. Erre ő nyilvánvalóan nem is gondolt, hiszen nem néprajzi munkát készített. A mondákkal, a szájhagyománybeli történetekkel a sárréti járás egyes helyiségeinek a bemutatását egészítette ki, illetőleg olyan eseményeket magyarázott velük, amelyekre okleveles adatokat nem talált,.s így a népmondákra, a szájhagyományra támaszkodott. Ami e téren az ő munkájában a történettudomány oldaláról nem hitelesíthető néphagyomány, az a néprajztudomány szempontjából rendkívül becses emlék. Sárrét földrajzi leírása kapcsán többször szó esik különböző halmokról, dombokról, árkokról, amelyekhez valamilyen népi elbeszélés, elnevezést magyarázó monda kapcsolódik. Berettyószentmártonnal, Berettyóújfaluval való összefüggésben olvasunk a Kádár halomról. Amint Osváth írja, az Adorján puszta 169