Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

s levagdalták őket. Egyébként ennek az emlékére a múlt században Komádiban hajnalonként harangoztak. Itt említjük meg, hogy Báránd körzetében egy halmot Mátyás halmának neveztek, kapcsolatba hozva azt Mátyás királlyal.

7 Mátyás királlyal kapcsolatban számos helyi monda alakult ki Gömörben, ahol a hagyomány szerint a szőlőhegyen megkapaltatta az urakat. A gömöri Mátyás-kultusz külön vizsgálatot érdemelne. Mátyás király látogatása Gömör megyében termékenyítőleg hatott a néphagyományra. Számos gömöri helység büszkélkedik azzal, hogy ott megfordult Mátyás király. A Pesty-féle Helynévtárban Jéne község jelentésében Mátyás homloka néven ismert szántóról tesznek említést, és az elnevezést Mátyás király látogatásával magyarázzák (1864): Jéne „Mátyás király uralkodásakor már ekzisztált, miután Mátyás király uralkodásakor országolt A' Jéneij Határban ebédelt mely dűlő föld az időtől fogva, maij napig is Mátyás homlokának neveztetik". „Mátyás homloka tető, ahol Mátyás király ebédelt uralkodásakor a' Jéneij Családnál, vagy vélek, és azóta neveztetik Mátyás homlokának." A jénei Abroszka völgy-et is Mátyással hozzák kapcsolatba: „Abroszka völgy, mely neveztetik egy abroszról, melyet Mátyás király A' Mátyás homloka szántó föld dűlő tetőn let ebédezése alkalmával, őseink által terítettet s együttes ebécteléskor az asztalról megszerezte közbejöttével el vit, mely völgy neveztetik azért Abroszkának." Különösen Sajógömörben él erősen az a hagyomány, hogy Mátyás király a falu szőlőhegyén kapáltatta meg az urakat. A nagy király látogatásának emlékére a falu 1912-ben szobrot állíttatott. A néphagyomány nagy erejének csodálatosan szép emléke ez, a hit egy közösségben, hogy Mátyás király valóban járt ott, és amelyre 7. A helynevekhez kapcsolódó mondákhoz (Darvas, Hencida, Derecske, Bedő, Nagybajom, Fúrta, Kornádi, Báránd, Konyár: Hajdú-Bihar m.) 1. Osváth Pál: i. m. 16