Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A tréfás párbeszéd mindig nagy tetszést váltott ki, különösen, ha ügyes játékosok pergő ritmusban adták elő. Az adatközlők elmon­dása szerint lényegesen hosszabb volt a párbeszéd, az emlékezetből azonban már csak azt a töredékes változatot sikerült rögzíteni. A játékosok gyakran improvizáltak, a nézők érdeklődésének megfe­lelően alakítottak, változtattak a jeleneten. A látványos, többszereplős játékok közül népszerű volt a verbuvá­lás. A vőfi a legények közül katonákat toborzott. Verses beszédében felszólította őket, hogy álljanak be katonának. Sorra intette magá­hoz a legényeket, akik mögéje álltak. Az eskü elhangzása után a katonák követték a parancsnokukat. Felmásztak az asztalra, ke­mencére, átbújtak az asztal alatt, az egyik ablakon kimentek, a másikon bemásztak, megcsókolták az ajtófélfát stb. A tréfás játék olykor egy órán át tartott. A dramatikus szokásban az egykori verbuválásnak emléke őrződött meg. A nagy derültséget kiváltó jelenetek közé tartozó játék volt a borbélyielenet. Három szereplője volt: borbély, inas, úr. Az inas egy vederben habot vert, miközben a borbély az urat előkészítette a borotváláshoz. Leültette a szoba közepén egy székre vagy vizes lócára. Egy lósörénynyíró ollót csattogtatott a feje fölött, imitálva a hajvágást. Azt követően az inas által elkészített habot meszelővel vagy ecsettel rákente az arcára, és egy nagy fakéssel megborotválta, majd a közönség kacagása közben a habos vedret a páciens fejére borította. Az előzőhöz hasonlóan szintén három szereplője volt a dongós játéknak. Két legény, a dongófogók közre fogták a dongót. Ez a méh zümmögését utánozva jobbra-balra hajlongott. A dongófogók csap­kodtak, de a legény ügyesen elkapta a fejét, előre-hátra dőlt, legug­golt stb., s ha sikerült, ő vágta azon a dongófogókat. A gazdag játékrepertoárból megemlítem még a malmos, a dokto­ros és a vándor drótos jelenetet. Ismeretes volt a gunaras és a kaszás játék is. A maskarázásra lehetőséget nyújtott egykor a szüreti felvonulás is, ami a nagy eseménynek számító szüreti bál vidám előeseménye volt. A felvonulás élén lovas legények haladtak. Négyökrös szekéren hordót vittek. Azon ült a dobos, aki tréfás hirdetéseket olvasott fel, 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom