Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
ELŐSZÓ 1977 és 1980 között a Jagielló Tudományegyetem Szláv Néprajzi Tanszékének munkatársai kutatómunkát folytattak Magyarországon a Lengyelor1 szagból származó telepesek utódai között. Az a magyar etnográfusoktol kapott tájékoztató indította el a kutatómunkát, amely szerint néhány észak-magyarországi falvakban a lakosságnak egy jelentős része beszél lengyelül, sőt tudatában van lengyel származásának. Némi információval a Szláv Néprajzi Tanszék Tudományos Diákkörének tagjai is szolgáltak, akik 1976-ban magyarországi tartózkodásuk során felkerestek egyet a magyar kollégák által megjelölt falvak közül, s megerősítették a korábbi hírek valódiságát. A Magyarországra irányuló lengyel kivándorlás eddigi kutatásainak 2 áttekintéséből kiderült, hogy a lengyel történeti és néprajzi írások említést tesznek a Miskolctól északra, hegyes területen a mai magyarszlovák határ közelében fekvő Derenk faluról, amelyet a 18. század elejétől minden valószínűség szerint Lengyelországból származó telepesek szálltak meg. Kiderült azonban - elsősorban a magyar kollégáktól kapott tájékoztatások alapján -, hogy ez a település 1941-ben, amikor közvetlen környékén zárt vadászterületet létesítettek, megszűnt, lakosságát más helységekbe telepítették át. Első magyarországi tartózkodásuk során megállapítottuk, hogy Derenk lakói ma a következő helységekben találhatók meg: Ládbesenyő , Sajószentpéter , Büdöskút , Leninváros , Vatta, Mezőnyárád és mindenekelőtt Istvánmajor , amely ma az egykori derenki népesség legnagyobb csoportjának az otthona. Istvánmajor Miskolctól kb. 20 km-re fekvő település, közigazgatásilag Emődh öz tartozik, amelytől mintegy 4 km-re található. A faluban 58 porta van, tulajdonosai részben derenki áttelepülők, részben pedig azok utódai. Az itteni lakosság többségében él a környező magyaroktól való különbözőség tudata, már csak a szomszédaiktól eltérő nyelv miatt is. Az 1977-ben folytatott tájékozódó jellegű kutatások alapján, pontosabban megismertük az itteni lakosság etnikai és történeti tudatát, va3 lammt a közösség gazdasági eletet. Az így nyert anyag alapján megállapítottuk, hogy kutatásunk kezdeti célja szükségszerűen a derenkiek áttelepülés előtti népi kultúrájának a rekonstrukciója kell, hogy legyen, ugyanakkor meg kell ismerni az áttelepülés utáni időszakban bekövetkezett változásokat is. A derenkiek anyagi, társadalmi és szellemi kultúrájának 5
