Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
DERENK ÉS ISTVÁNMAJOR GAZDÁLKODÁSA Tulajdonviszonyok A derenkiek 1848 után jutottak saját földhöz, míg az erdők tulajdonjogának szétosztására ( mieracka ) 1880 körül került sor. A feljegyzések szerint Derenk a szomszédos településekhez viszonyítva mind a terület, mind pedig a népesség tekintetében kis falunak számított. A falu területe nagyjából 800 hold volt, amiből 400 hold volt a művelhető terület ( role ), 300 hold az erdő és 100 hold legelő. Az első világháború után a falu még 70 hold földet kapott. A település lakóinak a száma ebben az időben mintegy 800 fő volt. Az egyes gazdaságok nagysága a birtokolt művelhető földterülettől és a kaszálótól függött. A föld mértékegysége a "kis magyar hold" ( hold uherski maly ), illetve az ún. úrbérikataszteri hold ( hold urbarski-kataszteri ) volt. A gazdaságok nagyságát meghatározó egy-egy egységet negyednek ( kwarta ) nevezték. A legnagyobb gazdaságok négy kwarta , azaz egy 26 piac nagyságú földterületből álltak. A föld nélküli vagy csak nagyon kevés földdel rendelkező parasztok az államtól bérelt szántóföldet, amelynek használatáért pénzzel és ter27 ménnyel fizettek. Az erdők tulajdonjogának szabályozásakor a derenkiek közös használatra kaptak mintegy 40 kwarta, azaz 10 piac kiterjedésű úrbéri legelőt és erdőt. A közös erdőben a falu minden lakosának megvolt a maga része, s az itt lévő fa mennyisége hozzájárult a gazdaság nagyságának meghatározásához. A fás birtokrésznek egy kwarta nagyságú földre eső része az abban az évben kiirtásra kijelölt erdőterület nagyságától függött. Ebben az ügyben a falugyűlés döntött, de a döntést nemcsak a falu szükségletei, hanem az erdő állapota is befolyásolta. Az istvánmajoriak tudatában mély nyomai maradtak a Derenken lévő jelentős vagyoni különbségeknek. Feljegyzéseink alapján megállapítható, hogy az áttelepülés pillanatáig a közösségen belül a paraszti gazdaságoknak négy kategóriáját lehetett megkülönböztetni. A legtehetősebb, de számra legkisebb csoportot azok alkották, akiknek 20 holdnál több földjük volt. A faluban csupán néhány ilyen ember volt; ezeket gazdanak, hruby gazdanak (vastag gazdának) nevezték. Tehetőségük miatt legtöbbször ezekből a családokból került ki a bíró ( ryftar). 24
