Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)
nyezethez." Reychman véleménye szerint a lengyelség a mai napig csak Derenken maradt meg, amit elsősorban a nyelvi adatok bizonyítanak. Mielőtt azonban áttérünk a derenki lakosság lengyel voltát bizonyító nyelvi adatokra, néhány szót kell szólni ennek a közösségnek a történeti tudatáról. A történeti tudat A derenki telepesek utódainak, az istvánmajoriaknak még ma is gazdag az eredetről szóló hagyományuk. Elbeszéléseik csak jelentéktelen részletekben különböznek egymástól, ugyanakkor lényeges eltéréseket mu14 tatnak az időbeliség szempontjából. Az első, leggyakrabban emlegetett változat szerint a lengyel ( lendzielska ) lakosság a tatár pusztítás után telepedett meg Derenken. Az adatközlők szerint olyan nagymérvű volt ekkor a pusztulás, hogy az egykor élő falunak a kápolnán kívül egyéb nyoma nem maradt. Szerintünk erre a helyre telepítette IV. Béla király a lengyel telepeseket. A szájhagyomány nem tesz említést arról a lengyel vidékről, ahonnan ezek a telepesek érkeztek volna, de kihangsúlyozzák, hogy Derenk eredetileg a tősgyökeres magyar falu volt. Esetlegesen felbukkantak olyan megjegyzések is, hogy a Derenken végül megtelepülő népesség hosszabb vándorlás után érkezett ide. Még homályosabbak azok a Derenk környéki falvakra vonatkozó megjegyzések, amelyek szerint ezekben a községekben szintén Lengyelországból elvándorolt népesség élt, azonban már régen elmagyarosodtak. Viszont egyetlen konkrét nevet sem tudtak megemlíteni, s így nehéz elfogadni 'ezeket a véleményeket; mindez inkább pl. a Reychamn-féle elképzeÉst látszik bizonyítani, semmint a falusiak igazát. Az adatközlők általános és egyöntetű megállapítása szerint az első telepesek vezeték- (vagy gúny-) neve Remiasz , Bebende, Kowal volt. Ezekből a nevekből alkották idővel a magyar tisztviselők a hivatalos, írott változatot: Remias, Kovács, Bubenko. Az említett családok ( familije ) - amint azt az adatközlők egyöntetűen hangsúlyozták - Lengyelországból ( Lendzielska ) érkeztek Derenkre. Más családok vagy szintén Lengyelországból érkeztek (csak az előbb említetteknél később) - pl. Voda-WDda, Stefan, Hudi-Chudy -; vagy Szlovákiából kerültek a faluba (pl. Véreb-Vrabeu); megint más családok esetében pedig nehéz megállapítani az eredetet (pl. Zsoldos, Bozsik). Természetesen a magyar vezetéknév nem jelenti szükségszerűen hordozójának magyar eredetét; u17
