Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

utazást, vagy hogy volt-e egyáltalán bíró a faluban. Valószínű azonban, hogy az élet abban a szegényes formában, ahogyan 1604-ben újra elénk tárul, ez idő alatt is folyt a faluban. 1604-1635-ig nagyon szegényesen tengődik itt néhány ember. 1635 után azonban Kemej nem szerepel többé faluként az összeírásokban. Amikor 1647-ben, a ládi pálosok tulajdonaként említik, már csak puszta, amelynek határát többször védelmezik az azt elfoglalni akaró szomszédoktól. Valószínű tehát, hogy ekkor »már nem lakták és művelték területét, hiszen akkor a lakosok maguk is megvédték volna területüket. Úgy tűnik tehát, hogy 1635 és 1647 között pusztult el véglegesen a középkori falu. Pusztaként említi Alsókemejt az 1686-os összeírás is. Semmilyen formában nem említi az 1715-ös összeírás, biztos, hogy területe ekkor lakatlan volt. Az újkori puszta, illetve tanya újratelepítésében bizonyára nagy szerepet játszhattak a ládi pálosok, akik az 1640-es években megszerezték az akkor már valószínűleg puszta Kemej területét. A pálosok a Rákócziszabadságharc után nagy erővel láttak hozzá szétzilált birtokaik újraszervezéséhez, ekkor építették újjá - rövid idő alatt - az elpusztult sajóládi kolostorukat is. Az ekkor újratelepített puszta 1949-ig lakott, méghozzá elég népes puszta volt, önálló kovácsműhellyel, iskolával, és az alsózsolcai vasútállomásra szolgáló kis vasúttal. Ekkor rendelettel szüntették meg, lakosait Alsózsolcára költöztették be.

168 Az újkori tanyaépületek a középkori falutól kb. 1 km-re É-ra álltak, nyomaikat a terepbejárás során megtaláltuk. Kemej falu neve puszta személynévből képződött magyar névadással, az alapjául szolgáló személynevet, Kéme, 1273-ban említik. E személynév kicsinyítő funkciójú -j képzős származéka a helynév. Györffy György a nyelvészeti adatok alapján a Kemej helynevet besenyő lakosságra utalónak tartja.

169 Kétségtelen tény, hogy falunk azoknak a dél-borsodi, hevesi, tiszavidéki besenyő településeknek a közelében van, amelyeknek régészeti anyagát a közelmúltban megkísérelték meghatározni.

170 Ez a kísérlet azonban nagyon kevés, főleg hiányos leletek 168. Rézműves János helybéli tanár, szakfelügyelő közlése 169. Györffy Gy., 1940. 493. 170. NagyÁ., 1969. 129-153. 6 81