Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

vente itt találkozott a lázadó Vatával, 1106-ban Álmos herceg foglalta el Lengyelországból hozott csapataival. Kálmán király ostromolta a várat, de végül is megbékélt öccsével. 1242-ben úgy említik a várat, mint amelyet még nem tudtak elfoglalni a tatárok. 1251-ben IV. Béla intézkedik a vár őrzéséről.

6 A vár egészen 1556-ig erősségként funkcionált, hiszen ekkor még I. Ferdinánd megostromoltatta és leromboltatta,

7 de mint megyeszékhely már a XIII. század második felében elvesztette jelentőségét. Újvár mellett fontos szerepet töltött be a megyében már a tatárjárás előtt a német telepesek által alapított Gönc, amely a királyné német telepes falvainak egyike, és Forró, amely alesperességi központ is volt. A XII. században alapították a jászói premontrei monostort és a széplaki bencés apátságot. A mislyei társas káptalan alapításáról nincs pontos adatunk. A tatárok 1242-ben feldúlták az addigra már sűrűn betelepült megyét, azonban a pusztulás mégsem volt olyan mérvű, mint az Alföldön, mert megyénkben az erdők védelmet jelentettek a lakosság számára. A tatárjárás után megyeszerte több hospestelepülés létesült, melyek közül a legjelentősebb Kassa. A XIII. század második felében a királyi vármegye felbomlásával párhuzamosan alakul ki a nemesi vármegye, és noha akkorra Abaúj vármegye területileg különvált Heves és Sáros megyéktől, gyűléseiket együtt tartják. Az Újvári esperes ekkor már az egri káptalan tagja és ott is lakik, bár az államalapítás korában székhelye az ispánnal együtt az abaújvári vár volt. A nemesi megye gyűléseit Abaújváron kívül Göncön, Vizsolyban, Garadnán, Szinán, Petriben, Forrón, Középnémetiben, Buzitán, Enyickén tartja. Különösen gyakori színhelye a gyűléseknek Gönc, amely az akkori Magyarország egyik leghatalmasabb tartomány urának, Aba-nembéli Amadé nádornak is székhelye volt. Amadé nádor gönci várában vendégül látta Károly Róbertet is, seregei visszaverik a Gönc várát ostromló Vencel király híveit, a szepesi és kassai szászokat. Az Aba-nem az államalapítás korától a megye leghatalmasabb birtokosa. Györffy György az ő birtoklásukkal hozza kapcsolatba a megye területi alakulását is.

8 A rozgonyi csatavesztés után azonban az Abák ha6. Györffy Gy. 1963. 62. 7. BorovszkyS. 285. 8. Györffy Gy., 1963.42. 10