Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)
patak alkot településre alkalmas völgyet, mint pl. a Szárazvölgy, vagy a Vadász (Mánta)-patak völgye, amelyek a régészeti leletek tanulsága szerint a neolitikumtól kezdve sűrűn lakottak voltak. Újvár megye területe az államalapítás korában jóval nagyobb volt, mint a későbbi középkorban, magába foglalta a XII. század végén, XIII. század elején kialakuló sárosi, tornai és pataki erdőispánságok területét, és a vele területileg össze nem függő Heves megyét is. Abaúj vármegye területi elkülönülése a XIII. század második felében következett be, és az akkor kialakult határai nagyjából változatlanok maradtak a múlt század végéig. 2 . A megye kezdetben határvármegye volt, központja, Abaújvár, fontos, az országból kivezető út mentén épült fel. Az ispánsági várban 1974 óta régészeti ásatás folyik. A munkálatok első részeként átvágták a földvár sáncát. A rekeszes faszerkezetű sánc építési kora X-XI. század, ez nem mond ellent annak a krónikái hagyománynak, amely szerint a várai Aba Sámuel király építtette. A faszerkezetű sánc fölötti kőfal (amelynek csak nyomait lehetett megfigyelni), korát a XIII. századra teszi az ásató. 3 A földvár belsejében kőalapozású, kvader kövekből épített félköríves szentélyzáródású templomot találtak, melynek belső hossza 16 m, szélessége 7 m. A hajó nyugati szakaszában pillér párok kerültek elő, ezen a részen és a feltételezett bejárat környékén beomlott tégla boltozat nyomait figyelték meg. 4 A templom körüli temetőből több mint ezer sírt tártak fel, ennek leletei a XII-XV. századból valók. A templomtól északra a legalsó sírok alatt egy, a temetkezéseknél korábbi település nyomaira bukkantak. A gödrök feltöltésében sok állatcsontot, Árpád-kori cseréptöredéket találtak és vastag égés réteget figyeltek meg. A templomtól délnyugatra a várbelső településrendszerének tisztázása céljából próbaásatást végeztek. 5 Az ásatások még folynak és befejeztükkel bizonyára pontosabb képet kapunk ispánsági váraink berendezéséről, a bennük folyt életről. Abaújvár vára sokszor szerepel az írásos forrásokban, 1046-ban az Oroszországból jövő Endre és Le2. GyörffyGy., 1963.45. 3. Gádor J.-Nováki Gy., 1980. 37-48. 4. R.F.I.Ser. 1. No. 31(1978)79. 5. R.F.I.Ser. 1. No. 32 (1979) 84. 9
