Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

14. kép. Kelecsény. 1. Öntőminta (?) Bronz, félhenger alakú, belül domború, geometrikus díszítés. Átm.: 4,8 cm, Középkor, 85.17.92. 2. Peremtöredék. Fehér, apró kaviccsal soványított, rosszul iszapolt, érdes felületű, vastag falú, enyhén behúzott, tagolt. Átm.: 4,9 cm, XI-XII. sz., 85.17.69. 3. Peremtöredék. Fehér, törésfelületében szürke, apró kaviccsal soványított, durva anyagú, kívül-belül tagolt. Átm.: 5 cm, XII. sz., 85.17.89. 4. Peremtöredék. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványított, érdes felületű, enyhén behúzott, tagolt. Átm.: 4,6 cm, XII-XIII. sz., 85.17.66. 5. Peremtöredék. Vörös, apró kaviccsal soványított, vékony falú, erősen tagolt. Átm.: 3,6 cm, XIV. sz., 85.17.91. 6. Peremtöredék. Vörösesszürke, apró kaviccsal soványított, érdes felületű, rosszul iszapolt, egyenes, tagolt. Átm.: 2,9 cm, IX-X. sz., 85.17.83. 7. Peremtöredék. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványított, érdes felületű, vastag falú, enyhén behúzott, tagolt. Átm.: 3,8 cm, XIII. sz., 85.17.80. 8. Oldaltöredék. Szürkésfehér, apró kaviccsal soványított, rosszul iszapolt, vékony falú, mélyen bekarcolt vonalak díszítik. Átm.: 4 cm, XII. sz., 85.17.90. 9. Peremtöredék. Szürkésfehér, homokkal soványított, jól iszapolt, vékony falú, enyhén behúzott, tagolt. Átm.: 2,6 cm, XII-XIII. sz., 85.17.76. 10. Oldaltöredék, fehér, homokkal soványított, jól iszapolt, vastag falú, mélyen bekarcolt vonal díszíti. Átm.: 3 cm, XII. sz., 85.17.73. méltük, a hitelesítő ásatás során sikerül ennek a településnek néhány részletét feltárnunk. Az ásatás során a lelőhely több pontján próbáltuk megtalálni a középkori települést, sajnos sikertelenül. Szelvényeinkben egy neolitikus ház részletein kívül csak szórványos Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő, településre utaló nyom azonban nem (14. kép). A helybéli lakosok elmondták, hogy a háború előtt ezen a területen szántás közben az eke gyakran forgatott ki nagyobb köveket, habarcsdarabokat, ezek pontos helyére azonban már nem tudnak visszaemlékezni. A felszínen ma már nincs nyomuk. Kelecsény első okleveles említése 1273-ban történik, Kerechen, ekkor IV. László visszaadja földjét Thekusnak és fiainak, akiktől V. István korábban elvette.

90 1294-ben Kerechenen Thekus és fia János rokoni egyezség keretében egy toronyhelyet adnak át, Tivadar fia Péternek, ekkor határát is megjárják.

91 1299-ben Kelechen részbirtok felett az előbbi adományozás miatt pereskednek a rokonok.

92 1300-ban 89. Fügedi Erik tanulmánya mutat rá, hogy a középkori szóhasználat szerint a „torony" megjelölése is várat jelent. Ugyancsak Ő hívja fel a figyelmet arra is, hogy micsoda óriási erőfeszítést kíván egy-egy vár felépítése. Fügedi E., 1975. 64., 68. 90. Reg. Árp. 2415., vö. Györffy Gy. 1963. 109. 91. MOL. Dl. 86555, W.V. 10-6., vö. Györffy Gy., 1963. 109. 92. MOL. Dl. 66653, H. VIII. 398., Vö. Györffy Gy., 1963. 109. 43