Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

//. kép. Horváti. 1. Kályhaszemtöredék. Sárgásfehér, szemcsés homokkal sovanyított, korongolt, tál alakú, sekély, széles hornyolatok díszítik, átm.: 10 cm, XIV. sz. 79.3.153. 2. Edényfül töredéke. Sárgásfehér, szemcsés homokkal sovanyított, korongolt. Ahol az edényhez csatlakozott, ott a fül közepén ujjal benyomott kerek mélyedés. Barnáspiros ovális és sávos festés díszíti. Átm.: 7,3 cm, XIV. sz., 79.3.150. 3. Kályhaszemtöredék. Sárgásfehér, szemcsés homokkal sovanyított, korongolt, tál alakú, széles, sekély hornyolatok díszítik. Átm.: 7,3 cm, XIV. sz., 79.3.151. 4. Edény peremtöredéke. Szürke, kaviccsal sovanyított, korongolt, jól kiégetett, a perem felül kissé befelé lejtő, sima bordát képez. Átm.: 4,8 cm, XII-XIII. sz., 79.3.29. 5. Edény peremtöredéke. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványító«, korongolt, erősen tagolt, belül körbefutó borda fölött mélyedés a fedő számára. Átm.: 3,9 cm, XIV. sz., 79.3.39. 6. Edény peremtöredéke. Szürkésfehér, törésfelületében szürke, szemcsés homokkal sovanyított, tagolt, belül 7 mm-es borda fut körbe. Átm.: 6,3 cm, XIII. sz., 79.2.9. 7. Edény peremtöredéke. Sárgásszürke, apró kaviccsal sovanyított, korongolt, erősen tagolt. Kívül kissé kormos. Átm.: 6 cm, XIII. sz., 79.2.5. 8. Edény peremtöredéke. Szürkésfehér, szemcsés homokkal sovanyított, korongolt, enyhén behúzott. Belül mélyedés a fedő számára. Átm.: 3,6 cm, XII-XIII. sz., 79.3.31. 9. Edény peremtöredéke. Szürkésfehér, törésfelületében szürke, homokkal sovanyított, korongolt, vékony sávos piros festéssel. Átm.: 2,6 cm, XIII-XIV. sz., 79.3.26. 10. Edény peremtöredéke. Fehér, szemcsés homokkal sovanyított. korongolt, belül profilált. Átm.: 2,8 cm, XIIXIII. sz., 79.3.23. ///. lelőhely: Közvetlenül a II. lelőhely fölött, az élesen kiugró domb D-i lejtőjén helyezkedik el kb. 50x50 m-es területen. Ezen a kis lelőhelyen újkori törmelékek, állatcsont és nagyon sok XIV-XV. századi cserépdarab került elő, több kályhaszemtöredékkel együtt. Ezen a lelőhelyen is találtam azonban egy-egy darab bronzkori, császárkori, több XII. századi cserepet és néhány vasszöget.

64 A három lelőhely tulajdonképpen egyetlen középkori falu nyoma, amelynek életéről a XVI. századig tanúskodnak régészeti leletek. Az első lelőhelyen viszonylag nagy területen szétszóródva kerültek elő a leletek, valószínűleg inkább szórványnak tekinthetők. A második és a harmadik lelőhely területén azonban mindenhol sok paticsot, égett fekete foltot találtam, ezek talán házak nyomai. A harmadik lelőhely fölött, a domb tetején egy helyen nagyon sok patics került elő, lehet azonban, hogy ezek a lebontott Fecske-tanya (erről a tanyáról kapta a mai nevét az egész dombsor) maradványai, keltező cserépdarabokat nem találtunk a területen. 64. Herman Ottó Múzeum ltsz.: 79. 1-53.; 79.2. 1-73.; 79.2.1-74. 34