Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

tek a települések, mint a megtelepedésre alkalmasabb folyó és patak völgyekben. A tatárjárás utáni telepítéshullámmal azonban lezárulhatott ez a folyamat, ugyanis rendkívül kevés, a késői középkorban létrejött településről számolnak be az írásos források, régészeti adatok pedig egyáltalán nincsenek ilyenekről. A XIII. század végén, a forrásokban megjelenő 250 település nagy többségéről nem tudjuk pontosan, mikor jött létre. A megye D-i, azaz ma Magyarországra eső területén lévő elpusztult településekkel kapcsolatos régészeti eredményeinket fentebb ismertettük. A ma is álló falvak területén a régészeti kutatás nehézségekbe ütközik, hiszen valamennyi eredeti, középkori helyén áll és házaknál, kertekben rendszeres kutatómunkát végezni alig lehet. Az idáig véletlenszerűen előkerült leletek két faluról valószínűsítik, hogy korábban keletkezett, mint ahogyan az írásos források említik. A Léhen talált XIII. század eleji éremlelet, amely valószínűleg a tatárjárással hozható kapcsolatba, bizonyítja, hogy ekkor már laktak itt, noha az oklevelek csak 1281-ben említik. Alsódobsza 1332-ben szerepel először a forrásokban, területén viszont két X-XI. századi hajkarikát találtak. Az Abaújszántón talált ritkaság számba menő aquamanile pedig valószínűvé teszi, hogy Szántó az Árpád-korban jelentős hely lehetett, bár ez az írásos adatokból nem tűnik ki. A többi faluból előkerült többnyire XVI-XVIII. századi éremlelet nem nyújt támpontot a falvak keletkezésével kapcsolatban. Elrejtésük bizonyára a török, illetve a kuruc harcokkal hozható kapcsolatba, csakúgy, mint a göncruszkai vaseszközlelet elrejtése. A további történeti-régészeti kutatás feladata fényt deríteni arra, hogy melyik település mikor keletkezett, és milyen szerepe volt a tervszerű telepítésnek Abaúj megye az Árpád-kor végére kialkuló rendkívül sűrű településhálózatának kialakításában. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A. - Anjou-kori okmánytár Arch. Ért. - Archaeológiai Értesítő Archívum - A Heves Megyei Levéltár Közleményei 168