Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

líti, amely Léh filiája.

187 Pesthy Frigyes szerint Monaj és Kupa határosa Kendi puszta.

188 A település neve két tagból áll, a monaj malmos jelentésű melléknévből és a Kendi régi keddi, keddenként heti piacot tartó hely főnévből tevődött össze.

189 Mint láttuk, a falut, még a tatárjárás előtt a jaszói prépostságnak adományozta Kálmán herceg, amelyet a XVI. század közepéig birtokolt. Mellettük azonban már az Árpád-korban is birtokoltak nemesek a falur ban. A XIV. század közepi adatokból úgy tűnik, hogy a Kendi család tagjai a nemesek. A terület nagyon korán török fennhatóság alá került, vagy talán inkább érdekeltségi területté vált, már az 1531-es dikális összeírás úgy említi Monajkendit, mint „turcis subiectae'' törököknek alávetett területet, holott az első tényleges támadás csak 1558-ban érte a vármegyét. Nyilván ez is hozzájárult Monajkendi és a többi Monaj korai pusztulásához. A zavaros viszonyok alkalmat adhattak a hatalmaskodásra is. mint láttuk, 1564-ben Kendy István visszaköveteli elfoglalt birtokait, amelyek minden valószínűség szerint Monay-i János kezén voltak ekkor, noha Monaykeddit nem említik 1572 után az összeírások, a szomszédos Monaj 1610-ig szerepel, mindvégig mint törökök által elpusztított és dikálhatatlan területet. Bár az 1564-es összeírás nem említi Monajkendit. valószínű, hogy ez is elpusztult Alsó- és Felsőmonajjal együtt, hiszen a két évvel későbbi összeírás már mindhármat lakatlanként említi. Pusztulásuk talán kapcsolatba hozható az 1558-as török betöréssel. Úgy tűnik. hogy egyik Monaj sem tudta kiheverni a török pusztítást, 1610 után máiegyik sem szerepel az összeírásokban. A ma is álló falu a Rákóczi-szabadságharc után települt újjá. Hogy Kendi újkori tanyája mikor létesült, nem tudjuk pontosan, mindenesetre a múlt század közepén már lakott volt. Mint láttuk az újkori tanya a középkori falutól kissé távolabb áll. 187. Fényes E.,U. 198. 188. BML XXX/7. Pesthy kéziratos helységnévtára 189. KissL., 1960. 430., 631. 86