Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

44. kép. Kemej. Edénytöredék. Szürke, apró kaviccsal soványított, rosszul iszapolt, érdes felületű, pereme enyhén kihajlik, tagolt. A nyakán körömbenyomásos dísz, alatta bekarcolt vonal. Néhol kormos. Átm.: 10,2 cm. XII. sz. Annak ellenére, hogy az előkerült objektumok mind Árpád-koriak, bőven találtunk a késő középkori falura utaló nyomokat is. Nagy mennyiségű késő középkori kerámiaanyag, köztük festett és bepecsételt díszítésű töredékek kerültek elő a^zelvényeink felső rétegeiből. Kemej 1275-ben szerepel először az írásos forrásokban, akkor Kemey dézsmája ügyében intézkedik az egri püspök.

116 1311-ben Kemey-i Miklós Amadé nádor kezese.

117

1325-ben Kemey-i Miklós rokoni és szomszédi jogon magához váltja a Borsod vármegyei Bábolna egy részét."

8 1326-ban, 1328-ban, 1332-ben Kemey-i Miklós megbízottként szerepel.

119 A falu egyházát és papját 1332-ben, 1334-ben, 1335-ben említik.

120

1337ben

121 és 1339-ben

122 birtokügyekben szerepel Kemey-i Miklós. 1341-ben 116. EgriK.m.et. I. 1.1.2.; F V/2 304.; vö. GyörffyGy., 1963. 109-110. 117. Kassa v. It. A. Cassovia 7.; vö. Györffy Gy., 1963. 109-110. 118. A

II. 194.; vö. Györffy Gy., 1963. 109-110. 119. Dl. 2392, Dl. 2503.; vö. Györffy Gy., 1963. 109-110. 120. Györffy Gy., 1963.109-110. 121. A. III. 461. 122. A. III. 556. 68