Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

31. kép. Kemej. Bogrács töredéke. Világosbarna, törésfelületében szürke, szemcsés homokkal soványító», rosszul iszapolt, durva anyagú, érdes felületű, néhol kormos. Átm.: 15,2 cm. Árpád-kor. 5. gödör: Az előzőtől 3,5 m-re, D-re helyezkedik el. Ovális, átmérője 2,3 m, mélysége a mai felszíntől 1,98 m. A gödör részben túlnyúlt az ásatási területünkön, így eredeti mérete valamivel nagyobb lehetett az általunk mértnél. Lefelé erősen szűkül, Ny-i oldalán egy, az aljánál 20 cmrel magasabban lévő padka fut körbe. Betöltése zsíros, fekete föld volt, belőle néhány kerámiatöredéken kívül többnyire vastárgyak (17. kép 89.), kések (17. kép 7, 10), rács töredékei (18. kép 1-2), valamint egy vasolvadék darab került elő. E körül is találtunk cölöplyukakat, amelyek valószínűvé teszik, hogy ezt is tető védte. Eredeti szerepe talán ennek is tárológödör lehetett, az azonban elgondolkoztató, hogy szinte kizárólag vastárgyak kerültek elő belőle. Kora megegyezik az előző gödörével. Az 1. számú gödörtől DNy-ra, kb. 5 m-re, egy 1 m átmérőjű, a mai felszíntől számított 2,66 mély gödröt bontottunk ki (a rajzon 6. számmal jelölve). Benne egy szájával Ny-ra fordított ép palackot találtunk, amely teljesen üres volt (22. kép 2. ua. 52. kép). Mellette sertés és ló lábszár60