Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

amelyet a Váradi Regestrum összeállítói Kétynek értelmeznek és ezt a Forrótól ÉNy-ra lévő mai Baktakékre vonatkoztatják. A Qecy névalak számomra is a Kéty olvasatot teszi inkább elfogadhatóvá, nem tartom valószínűnek, hogy a Váradi Regestrum említett helye a Kupa közelében lévő Kércsre vonatkozna. Kérccsel kapcsolatban valószínűbbnek látszik egy 1256-os adat. Monajkeddi határjárásában több környező, részben ma is meglevő (Homrogd, Selyeb), részben már elpusztult (Pocsaj, Horváti) falu között nemes Kych határát is említik. A névalak és a vele együtt felsorolt falvak fekvése arra enged következtetni, hogy itt valóban Kupa közelében lévő Kérésről van szó.

86 Horvátit 1578-tól elhagyott (deserta) faluként, 1596-tól pedig egyáltalán nem említik az összeírások. Úgy tűnik, hogy a falu hirtelen és végérvényesen pusztult el, területére többé nem települtek. Pusztulását talán kapcsolatba hozhatjuk a törökök 1575-ös hadjáratával, amely az egész megyét végigpusztította. Az 1567-es dikális összeírásból tudjuk, hogy a Horváti közvetlen közelében lévő falvak, Kupa, Tomor, teljesen leégtek (totaliter combusta). Ez az összeírás nem említi Horvátit, nem tudjuk, ezt is érte-e a támadás. Annyi azonban bizonyos, hogy 1570-ben 5,1572-ben 5,5 portát írnak még össze a faluban, tehát ha érte is támadás az 1567-es hadjárat alkalmával, azt viszonylag rövid idő alatt kiheverte. Úgy tűnik azonban, hogy az 1575-ös hadjáratot már nem tudta kiheverni a falu. Lakosai vagy elmenekültek és többé vissza sem tértek erre a területre, vagy elpusztultak. 1635-ben Kupa taksált nemesei között feltűnik egy Horuath Geörgy, aki feltehetőleg az elpusztult Horvátiból való, és így nevében találkozunk utoljára a falu nevével. A Horváti helynév a horvát népnévből keletkezett, birtoklást kifejező képzővel, értelme: „Horvát(ok)é". Nevét bizonyára az idetelepített horvát népességről kapta, amely az abaúji vár védelmében játszott szerepet. Az 1273-as oklevél világosan utal az ittlakók státusára: abaúji várjobbágyok voltak, akik a dikális összeírások tanúsága szerint a későbbiekben nemesekké váltak.

87 86. F VII/5. 316-321. „ . . . Dehinc tendit supra ad montem versus occidentem, per antiquas metas terreas, usque ad metas possessionis nobilium de Kych . . ."; vö. Györffy Gv.,1964. 120., 132. 87. A településről egy rövid közlemény már megjelent a HOM Évk. XX. (1981.) 95-121. 40