Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

3. kép. Bodo. 1. Sötétszürke, apró mészkő zúzalékkal soványított, vastag falú, fésűsen bekarcolt, egyenes és hullámvonal díszítéssel, átm.: 8 cm, IX-X. sz., 83.45.5. 2. Oldaltöredék. Szürkésbarna, szemcsés homokkal soványított, elnyújtott körömbenyomásos díszítéssel. Átm.: 3,5 cm, XII-XIII. sz., 83.45.15. 3. Oldaltöredék. Fehér, szemcsés homokkal soványított, vastag falú, fésűsen bekarcolt hullámvonal díszítéssel. Belül kormos. Átm.: 2,7 cm, XII-XIII. sz., 83.45.25. 4. Oldaltöredék. Barnásszürke, apró mészkőzúzalékkal soványított, vastag falú, fésűsen bekarcolt egyenes vonal között hullámvonal díszítéssel. Átm.: 3,5 cm, IX-X. sz. 83.45.8. 5. Oldaltöredék. Fehér, homokkal soványított, bekarcolt vonalak között fogaskerék mintás díszítés. Átm.: 2,4 cm, XII. sz., 83.45.23. 6. Oldaltöredék. Barnásszürke, apró kaviccsal soványított, vastag falú, bekarcolt hullámvonalak díszítik. Átm.: 5 cm, XII-XIII. sz., 83.45.10. környékén fekhetett. Monaj környékén azonban sem a térképeken nincs, sem a helybéliek nem ismerik ezt a helynevet. Szerepel azonban Selyeb határában egy Bodószőlő helynév Pesthynél és a múlt századi kéziratos térképeken is.

28 A mai térképek is ilyen néven jelölik ezt a területet. A fentiek alapján bizonyosra vehetjük, hogy Bodójölde elpusztult középkori település azonos az általunk Selyeb határában, a Bodószőlő aljában talált lelőhellyel. Nem mond ennek ellent az oklevélben szomszédként említett falvak fekvése sem, mert noha nem Monaj közvetlen közelében feküdt Bodófölde, mint ahogyan azt Györffy György föltételezte, Kupa és Dicháza mindenképpen szomszédainak számítottak. Bodófölde többé nem szerepel az írásos forrásokban, mint láttuk 1327-ben eredeti birtokosai örökösök nélkül elhaltak. Valószínű, hogy a XIV. század folyamán területe többször cserélt gazdát, erre utal az 1327es beiktatáson történt ellentmondás is. 1370-ben bizonyára a Monaji család kezébe került, ezért állt érdekükben, hogy a rávonatkozó oklevelet átírassák. Valószínű, hogy a település ez után, a XIV. század utolsó évtizedeiben pusztult el végérvényesen, területét pusztaként sem említik, határa beolvadt a környező falvak határába. Ha nem így történt volna, az 1427-es adóösszeírásban valamilyen formában szerepelnie kellett volna. Pusztulása valószínűleg spontán következett be, hiszen ebben az időben semmiféle nagyobb szabású háborús esemény nem zajlott vidékünkön. 28. BML. XXXII/7. Pesthy kéziratos helységnévtára; U. 585., 586., 587. 2 17