Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

Luthernek is szoktak nevezni, Boldogkőváralja káplánja, 14 Károli Gás­pár 1563-tól Göncön tanít, itt fordítja először magyar nyelvre a bibliát, amelyet 1590-ben Vizsolyban nyomtatnak ki. Göncön tanítványa Szenei Molnár Albert is. 15 Szepsi Csombor Márton 1615-ben telkibányai taní­tó. 16 A Perényiek, a vidék leghatalmasabb földesurai már az 1530-as évek végén a reformáció hívei lettek, ami nyilván nagymértékben hozzájárult az új hit gyors terjedéséhez. A reformáció nagyban elősegítette Kassa, Gönc, Szepsi és más német városok lakosságának elmagyarosodását. Nyilvánvaló, hogy a vallási türelmetlenség, amely másfél évszázadon ke­resztül fel-fellángolva véres kegyetlenkedéseket okozott mindkét rész­ről, volt az egyik indító ok, az idegen zsoldosok okozta garázdálkodások, a török veszély és a Habsburg-gyűlölet mellett, amely az erdélyi fejedel­mek, illetve politikájuk felé sodorta a megye és Felső-Magyarország lakos­ságát. Mindezek együttvéve késztették arra is, hogy részt vegyen a század során meg-megújuló összeesküvésekben, szabadságharcokban. És az is nyilvánvaló, hogy a Habsburg királyoknak pedig szükségük volt erre a területre, hiszen ez a felvidéki gazdag és fontos bányavárosok, kereske­delmi utak kulcsa volt. így azután a Rákóczi-szabadságharc utáni 1715-ös összeírás elszomorító képet fest a megyéről. A falvak nagy többsége pusztán áll, ahol lakik is néhány ember, nyomorúságosan élnek. Nagy pusztítást vitt végbe a megye lakosságának körében az 1707-ben kitört és évekig dühöngő pestisjárvány is. 17 Az 1427-ben összeírt 5184 portából a két évszázadig tartó háborúk után, az 1715-ös összeírás szerint mindössze 922 porta maradt, melyek közül 584 jobbágyoké, 279 zselléreké és 59 taksás nemeseké. 18 A megye már 1714-ben úgy intézkedett, hogy minden letelepülni szándékozót segít és ha házat is épít, adóját 3 évre elengedik. 19 A telepí­tési intézkedések következtében újabb német telepesek kerültek ide, fő­leg a megye északnyugati sarkában lévő három városban Stószon, Alsó­14. Tört. Közi. Abaúj-Torna IV. 1913/3. 152. 15. Tört. Közi. Abaúj-Torna IV. 1913/3.159. 16. Tört. Közi. Abaúj-Torna IV. 1913/3. 159. 17. Acsády I., Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 1720-21.; vö. Mol­nár, 1935.12. 18. Thallóczy L., 172-180.; Borovszky S., 515. 19. Borovszky S., 515. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom