Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

csak annyi támpontunk sincs, mint Gyandánál. További problémát jelent a falu elnevezése, és az a tény, hogy első okleveles említésében kifejezetten várról, és várnagyról esik szó. Azon a területen, amely ma a Sárvár nevet viseli, semmiféle - akárcsak földvárra utaló - nyomot sem találtunk. Láttuk, hogy a falu csaknem egész létezése alatt nemesek kezén volt, akik nem lehettek túl gazdagok. Erre utal a XV. század végi hatalmaskodás esete is, egy levágott disznó miatt pereskednek a szomszédok. Amikor a falu az adóösszeírásokban megjelenik, úgy említik, mint amelyben nincsenek porták. Ugyanakkor viszont egy-két esetben szerepel a dézsmajegyzékben, ami vagy azt jelenti, hogy mégiscsak élt néhány jobbágy család itt a nemeseken kívül, vagy azt, hogy némelyik nemesnek paraszt portája volt, amely után adóznia kellett. 1568-ban, mint láttuk, garadnai extraneusok művelték Sárvár földjét, akiknek távollétét kihasználva, Sárvári Benedek a dézsmájukat elvette. Sárvár esetében világosan látszik, hogy bár 1566-tól úgy szerepel a falu, mint amelyben nincsenek porták, ez nem jelenti azt, hogy lakatlan területét 1641-ig folyamatosan lakják az idevaló nemesek. Valószínű, hogy a faluban akkor is laktak (az 1600-1604 közötti időben), amikor területét elhagyottnak mondják. Az 1641-es vádlevél tanúsága szerint a falu ez évben pusztult el véglegesen. Sárvár az egyik legtovább élő település falvaink közül. Nemes lakosai szívósan ragaszkodtak itteni, bizonyára igen csekély földjükhöz, hasonlóan Papi lakosaihoz. Nem tudjuk pontosan mikor népesült be Sárvár, mint puszta, Fényes már lakottként említi. Ma azonban az újkori tanyaépületeknek nincs nyoma. Szaka (Nádasd) A helynév Alsódobsza határában, kb. másfél km-re ÉK-re, a Hernád partján él (82. kép). A területen szőlők, illetve alatta a Hernád szakadékos partja van, semmiféle leletet nem találtunk. Szakát 1215-ben említik először, Zaka lakói ekkor az újvári ispán hevesi udvarbírái előtt pereskednek. Noha ekkor még abaúji várnépeknek mondják Zaka lakóit, nem valószínű, hogy a falu még ekkor is várbirtok lett volna, hiszen már Imre király egy Chepan nevű hívének ado138 \