Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

lyádi pusztán zálogosít el egy részt.

355 A falu a továbbiakban nem szerepel az írásos forrásokban. Nem jelöli sem az első katonai felmérés, sem Lipszky térképe. Pesthy így ír róla: „Nyavalyád nevezetek alatt mindezen szakadékos szőlőhegy részek, sovány ugyan, de egészséges és savanyú vízhez hasonló bort teremnek."

356 Szerepel Nyavalyád Felsődobsza kéziratos térképein is.

357 A Nyavalyád helynév puszta személynévből képződött, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar nyavalya főnévből alakult ki. A falu pusztulásának pontos idejét nem tudjuk megállapítani. Noha 1403-ban már elhagyott faluként említik, 1427-ben mégis összeírnak itt két portát. Mivel 1477 után nem szerepel, valószínűnek látszik, hogy a XV. század végén, vagy a XVI. század elején pusztulhatott el véglegesen, talán az akkori hatalmi harcok során. Papi A helynév Fáj és Baktakék határában egyaránt megtalálható. Fáj közelében Papi szállás a neve két erdős dombtetőnek is, és Papi tető az elnevezése egy kisebb dombnak, ezek közelében. Erre a területre jelölik a régebbi térképek Felső Papi tanyáját is. Alsó Papi Báktakékhez közelebb esik, két dombvonulat aljában, egy kisebb (névvel nem jelölt) patak partján terül el (78. kép). A falu régészetileg azonosíthatatlan. Felső Papi területén erdő fekszik, de tekintve a középkori települési szokásokat, nem valószínű, hogy itt állt volna a középkori falu. Sokkal valószínűbb, hogy a mai Alsó Papi helyén vagy közelében fekhetett, itt azonban nagy területen legelő van, így terepbejárással pontos helyét meghatározni nem tudjuk. Papi első okleveles említése 1243-ban történik, Popi,

358 valószínűleg 355. CsánkiD., 1890.1.225. 356. BML XXXII/7. Pesthy F. kéziratos helységnévtára, Abaúj 357. BMLU. 191, 192. 358. FIV/1.286.,vö. Györffy Gy., 1963. 128-129. 127