Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

Lyuba A helynév Litka határában, kb. 3 km-re É-ra, Lyuba-tanya alakban él {75. kép). Ezen a területen több Lyuba tanya elnevezés is előfordul {Kecer-Lyuba, Fürtös Lyuba). A terület legelő, amely terepbejárásra nemalkalmas. 75. kép. Lyuba elpusztult középkori falu nevét őrző terület Lyubát 1319-ben említik először, ekkor Lywba Buzita tartozéka, Aba nembéli Morharc fia Mihály és társai lemondanak rávonatkozó jogaikról Cordus Miklós fia János javára.

331 1427-ben Luban Pelsőci Bebek Miklós 17 portát bír.

332

1473-ban Fica Demeter zálog címén megszerzi a Gagyiaktól Lyuba részeit.

333

1476-ban Mátyás király Fica Demeter minden abaúji birtokát, közöttük Lyubát is kiveszi az adófizetés alól.

334

1520ban Báthori István nádort beiktatják Lyuba és más abaúji és tornai birtokokba.

335 Az 1578-as dikális összeírás szerint Lwba deserta, elhagyott.

336 Lipszky Büttöstől É-ra jelöli Lyubát.

337 Fényes szerint Lyuba puszta 331. A. I. 495., vő. Györffy Gy., 1963. 117. 332. ThallóczyL., 1879. 175. 333. CsánkiD., 1890.1.212. 334. CsánkiD., 1890.1.225. 335. BML Act. Pol. XII. V. 176. 336. BMLXXXII/7. Dica, Abaúj 337. Lipszky, 1803. Tab. XXX. quad. 3. 123