Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989)

maügyben jár el, villa Gálya alakban.

265 1332-ben Gálya földjét Vécse területéből kiszakítják, Vécsei Chepan a Kalsaiaknak adta. A határjárás során területét elválasztják Vécse területétől.

266 A település nem szerepel többé az írásos forrásokban. Pesthy Hernádvécse határában szántóként említi Gályát,

267 így jelöli területét a múlt századi kéziratos térkép is, Pusztaradvány határában.

268 A Gálya helynév eredete valószínűleg a szlovák hola' fátlan füves hegy, havasi legelő- köznévre vezethető vissza.

269 Gálya pusztulásának pontos idejére sem a régészeti, sem az írásos adatokból nem tudunk következtetni. Amennyiben önálló település volt egyáltalán, valószínű, hogy a XIV. század folyamán az általános pusztásodási folyamatban néptelenedett el. Nincs kizárva azonban az sem, hogy soha nem volt önálló település, hanem Vécse, ma Hernádvécse részét képezte és területének elkülönítésére csak az 1332-es adományozással kapcsolatban volt szükség. Ennek nem mond ellent a településrész önálló neve sem, hiszen a más falvak határai között álló, önálló nevű településre vagy birtok részre van példa a megye területéről (lásd Papi), és az ország más területéről is.

270 Gata A helynév a Gibártról Hernádbüdre vezető út jobb oldalán, kb. 1 km-re Hernádbüdtől, közvetlenül a Hernád szakadékos partján, Gatapart, és efölött egy nagyobb hegy neveként él (71. kép) A Gata-part füves legelő, itt nem találtunk leleteket. A Gaía-hegyen végzett terepbejárás során nagy kiterjedésű bronzkori települést, barlangi medve fogat és egy háromszögletű, feltehetőleg a paleolitikumból származó pattintott kő265. Váradi Regestrum 373. §. (275)., vö. Györffy Gy., 1963. 84. 266. Dl 2718, A. II. 590-1., vö. Györffy Gy., 1963. 84. 267. BML XXXII/7. Pesthy kéziratos helységnévtára, Abaúj 268. BML U. 241. 269. KissL., 1960.232. 270. Szabói, 1966. 120. 114