Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

elsajátították a gyerekek. Amikor ezen túljutottak, már a hasznot hajtó munkák felé irányították a gyerekeket . . ."

4 A mezei munkák idején sok gyerek hiányzott, s csak az őszi gazdasági munkák befejeztével kezdtek el iskolába járni, s mihelyst kitavaszodott, ismét szükség volt otthon a gyermeki munkaerőre, sorra kimaradtak az iskolából. Ezt igazolja a Mezőkövesd levéltári iratai között megőrzött 1885-ös bizottmányi jegyzőkönyv feljegyzése is:

5 „A szülők csakis az őszi gazdasági munka teljes bevégzése után, október, sőt november hóban adják fel gyermekeiket, és mert a város lakosságát legnagyobb részben a földmívelő osztály képezi, kétségtelen, hogy a tanköteles gyermekek igen csekély beszámítással ezek gyermekeiből állván, a szülők egy évben sem mulasztják el a törvény kedvezésével élni, és gyermekeiket saját gazdaságukban alkalmazhatása végett már május hóban visszatartják az iskolábajárástól . . ."Ugyancsak ez időből származó iratok szerint, amikor a felsőbb hatóságok, a vármegye tanfelügyelője új elemi iskola megnyitását szorgalmazta, Mezőkövesd elöljárósága az iskolanyitás feleslegességét a következőképpen indokolta:

6 „A testület. . . meg van győződve az oskolák szaporításának még ez idő szerint is szükségtelen voltáról . . . Azon tanköteles gyermekek, kiknek szülői anyagilag képesítve vannak arra, hogy gyermekeiket oskolába járassák, azok mind járnak oskolába, és így az oskolába nem járók csakis azok, kiknek szülői szegények lévén, nem képesek gyermekeiket ruházattal ellátni, kiknek ez okból tehát kényszeríteni sem lehet arra, hogy gyermekeiket oskolába küldjék." A század végén, a millennium idején nyílt aztán néhány új osztály. Az iskolaügy fejlődésében minőségi változást a század eleje és a helybeli polgárság megerősödése hozott Mezőkövesden. Ennek köszönhető a polgári iskola életrehívása 1909ben, majd a gimnázium első osztályának megindulása 1911-ben. Az iskolák gyarapodása, az iskoláztatás lehetőségeinek helyi javulása azonban elsősorban a polgárság, a vagyonosabb parasztság és a kisiparosság gyermekei előtt nyitott szélesebb kapukat. A summásság, a vándormunkás életforma a földműves szegénység gyerekeinek iskolázási esélyeit továbbra is nagymértékben korlátozta.

7 A kisiskolás parasztgyerekek felszerelése meglehetősen egyszerű volt, szinte csak a palatáblából és egy-két könyvből állt. A kisfiúk fedeles vászontarisznyában hordták a felszerelést, a kislányok pedig fejkendőbe csomagolták a palatáblát és a könyvet, s úgy kötötték át a derekukon, hogy hátul a rékli fodorjára feküdjön fel a könyv. Később árultak már viaszkosból vagy posztóból táskát is. A gyerekek iskolai ruházata olyan volt, amilyet a család anyagi 58