Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)
gukkal a távoli majorokba a mezőkövesdi teljes szokásrendet, de amit lehetett, korlátozott lehetőségeik között rekonstruáltak belőle. 40 A summásnak induló lányok ún. tallókeresztanyát választottak maguknak, aki vigyázott a lányra, segített neki anyja távollétében az új életbe való beilleszkedésben. 41 Előfordult, hogy ez az asszony lett később a lány bérmakeresztanyja is. 42 A tallókeresztanya apró ajándékokat is vett a lánynak, imakönyvet, olvasót, findzsát, cifra tányért. Segített a ruhája rendben tartásában, megfésülgette a haját, sőt vasárnap még főzött is a lánynak. A lány a tallókeresztanyával való összetartozást, kapcsolatot azután otthon, Mezőkövesden is általában megtartotta. A summásságban a nők-férfiak, a különböző korosztályokba tartozók közös fedél alatt éltek a hodályban, barakkban. 43, A közös szálláson azonban a matyók kialakították az elhelyezkedés bizonyos rendjét. „A lány banda az ajtóval szemközt kapott helyett, hogy az legyen cifra." A lányok mellett a házaspárok helye volt, másik oldalról pedig a magányos menyecskék, özvegyek fekhelye sorakozott. A legénybanda helye többnyire az ajtós fal két oldalában, sarkában volt. A summáscsoport elkülönülése az idegen szállás összezártságában tehát az otthoni társadalom hagyományos szerkezetéhez, tagolódásához igazodik. 44 A lányok, asszonyok különös gondot fordítottak arra is, hogy környezetüket a körülményekhez képest kicsinosítsák. A fekvőhelyül szolgáló prices alját téglából készítették, arra rudakat, deszkákat fektettek, erre került aztán a szögletesre, keményre tömött trózsák. A szalmazsákra terítik a lepedőt, majd az wségnek nevezett rongy pokrócot, és erre jött végül a fejel. Az ágy végébe állították ládájukat. A fejükhöz akasztották az olvasót, keresztet, szentképeket, családi fényképeket. A falra polcocskát csináltak, volt, aki színes papiros falvédővel vonta be a hodály csupasz falát. A lányok kíváncsian figyelték egymást, ki hogyan tudja díszíteni, szebbé tenni szűkös környezetét. A summásbanda idősebb tagjai is figyelemmel kísérték a lányok ügyeskedését, s a lányok is büszkén vették tudomásul a dicséretet. A lányok és a suhanc legények csak félkezesek voltak, vagyis félbérért, kommencióért dolgoztak a summásságon, a férfi munkát végző legény kapott egész bért. 88