Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

Mind a néprajzi szakirodalom, mind a korabeli sajtó felfigyelt a matyók látványos betlehemezésére.

20 A mezőkövesdi betlehemi játék érdekessége, hogy beöltözött eladó lányok játsszák. Néprajzi irodalmunkban két változatát ismerjük: a régebbi, archaikusabb szövegváltozatot VOLLY István közli,

21 ÉBNER Sándor

22 pedig az újabbat, melynek szövegét egy helybeli káplán írta. A négy pásztort játszó lányok öltözete matyó legény ruha, vagyis lobogós ujjú ing és bőgatya, esetleg fodros alsó, melyen a deréktól elöl rózsaszínű és kék szalagok lógnak. A lányok nyakát galáris díszíti. Fejdíszük közel fél méter magas kúpos süveg, amelyet színes papírszalagokkal vonnak be, s ezek hátul csaknem a földig lógnak. A homlokot mirtuszkoszorú díszíti. Zörgős botot tartanak a kezükben. Az Öreget játszó lány szűrt, nagy csizmát és kopott kalapot visel, kezében bunkósbot. Az állát nagy kenderszakáll takarja. Hajlott háttal, a botra támaszkodva jár. A betlehem olyan mint egy matyó tüzelős ól, benne a szent család és a jószágok.

23 Ezt az az asszony viszi a kezében, aki az egész betlehemjárást megszervezte. Házról házra járva eljátszották a betlehemi történetet, almát, diót és pénzt kaptak érte a háziaktól, melyet a szervező asszony gyűjtött össze. Régen több ilyen csapat is járta Kövesdet. A 20-as években Mahunka Imre tiszteletes szociális célra szervezett betlehemezést. A karácsony kiemelkedő ünnep a matyóságnál.

24 Mezőkövesden a karácsonyfa borókafenyő volt. A fácskát karácsony bőttyén délután „öltöztették fel", de a fára való díszek készítése már korábban megkezdődött. Kukoricát pattogtattak, felfűzték cérnára, hogy jó hosszú legyen, körbeérje a fát. Színes papírokat nyírkáltak láncnak, tojásfehérjével karikára ragasztották, s a láncszemeket egymásba fűzték. Apró mézeskalács figurákat vettek, mindenekelőtt angyalkát, báránykát. A dióba gyufaszálat szögeltek, tojásfehérjébe mártották, és aranyporral bearanyozták. Ezt is felakasztották a fára. A szentképeket tővel keresztülvarrták, az is a fára került. Az alma sem maradhatott el a díszek közül. A fa a leterített asztalra került, mellé állították a betlehemet, a szenteket. Az anya karjára vette a legkisebb gyereket, a többiek is a fa köré gyűltek, úgy énekeltek. Összegyűlt ilyenkor az egész család, ünnepi hangulatban várták, hogy indulhassanak az éjféli misére. Az ünnep rendjéhez az étkezés sajátos hagyományai is hozzátartoztak. Napközben böjtöltek, csak keveset ettek. Mikor az éjféli miséről hazaértek, akkor ettek hurkát, melyet angyalhurkának neveztek. A sok koplalás, olajos kenyér után, aki csak teheti, disznót öl karácsonyra, vagy ha magának nem telik, a szomszédból kapott kóstolót tartogatja kará72