Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

Mind a néprajzi szakirodalom, mind a korabeli sajtó felfigyelt a matyók látványos betlehemezésére. 20 A mezőkövesdi betlehemi játék érdekessége, hogy beöltözött eladó lányok játsszák. Néprajzi irodalmunkban két változatát ismerjük: a régebbi, archaikusabb szövegváltozatot VOLLY István közli, 21 ÉBNER Sándor 22 pedig az újabbat, melynek szövegét egy helybeli káplán írta. A négy pásztort játszó lányok öltözete matyó legény ruha, vagyis lobogós ujjú ing és bőgatya, esetleg fodros alsó, melyen a deréktól elöl rózsaszínű és kék szalagok lógnak. A lányok nyakát galáris díszíti. Fejdíszük közel fél méter magas kúpos süveg, amelyet színes papírszalagok­kal vonnak be, s ezek hátul csaknem a földig lógnak. A homlokot mirtuszkoszorú díszíti. Zörgős botot tartanak a kezükben. Az Öre­get játszó lány szűrt, nagy csizmát és kopott kalapot visel, kezében bunkósbot. Az állát nagy kenderszakáll takarja. Hajlott háttal, a botra támaszkodva jár. A betlehem olyan mint egy matyó tüzelős ól, benne a szent család és a jószágok. 23 Ezt az az asszony viszi a ke­zében, aki az egész betlehemjárást megszervezte. Házról házra járva eljátszották a betlehemi történetet, almát, diót és pénzt kap­tak érte a háziaktól, melyet a szervező asszony gyűjtött össze. Ré­gen több ilyen csapat is járta Kövesdet. A 20-as években Mahunka Imre tiszteletes szociális célra szervezett betlehemezést. A karácsony kiemelkedő ünnep a matyóságnál. 24 Mezőköves­den a karácsonyfa borókafenyő volt. A fácskát karácsony bőttyén délután „öltöztették fel", de a fára való díszek készítése már koráb­ban megkezdődött. Kukoricát pattogtattak, felfűzték cérnára, hogy jó hosszú legyen, körbeérje a fát. Színes papírokat nyírkáltak lánc­nak, tojásfehérjével karikára ragasztották, s a láncszemeket egy­másba fűzték. Apró mézeskalács figurákat vettek, mindenekelőtt angyalkát, báránykát. A dióba gyufaszálat szögeltek, tojásfehér­jébe mártották, és aranyporral bearanyozták. Ezt is felakasztották a fára. A szentképeket tővel keresztülvarrták, az is a fára került. Az alma sem maradhatott el a díszek közül. A fa a leterített asztalra került, mellé állították a betlehemet, a szenteket. Az anya karjára vette a legkisebb gyereket, a többiek is a fa köré gyűltek, úgy éne­keltek. Összegyűlt ilyenkor az egész család, ünnepi hangulatban várták, hogy indulhassanak az éjféli misére. Az ünnep rendjéhez az étkezés sajátos hagyományai is hozzátartoztak. Napközben böjtöl­tek, csak keveset ettek. Mikor az éjféli miséről hazaértek, akkor et­tek hurkát, melyet angyalhurkának neveztek. A sok koplalás, ola­jos kenyér után, aki csak teheti, disznót öl karácsonyra, vagy ha ma­gának nem telik, a szomszédból kapott kóstolót tartogatja kará­72

Next

/
Oldalképek
Tartalom