Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

12-14 éves begréseket és a nagyobb, 14-18 éves suhancokat. A beg­rés elnevezés eredetére többféle helyi magyarázat ismert: „Kisebb a legénynél, mint a fazéknál a bégre." „Anyád már elkészítette ott­hon a begrédet, miért nem méssz már haza?"- így viccelik őket a lá­nyos házaknál. 4 Csúfolódva patkánszeműnek is nevezik a kis le­génykéket, mert „ülnek a padkán, de nem ér le a lábuk". /. A serdülők helye a családban A serdülőkortól kezdve még egyértelműbben szétválik a ne­mek szerepe. A lány helye az anyja mellett, a fiúé pedig apja mellett van. Ebben a korban a fiú már kikerül aludni az ólba, nagyobb le­génytestvéreihez és apjához, tehát a férfiak világába. A lány pedig egyre több területen nemcsak segít anyjának, hanem át is veszi an­nak munkáit a ház körül. A lányok megjelenése, ruházkodása ebben a korban még nem olyan fontos, mint később, s ezért nem is olyan látványos, díszes. Is­koláskor után azonban megváltozik hajviseletük. ISTVÁNFFY Gyula szerint 5 a századforduló táján még egészen menyecske korig viselte ily módon a lány a haját. Semerítésnek nevezték ezt a fésülési módot, amikor is a hajat a fejtető egész hosszában középen ketté választották, s a széleire kétoldalt egy-egy ujjnyi vastagságú tincset semerítenek, azaz csavarnak, azt aztán a fül fölött elvezetve, a hát­rafésült többi hajjal a tarkónál összekötik, s egyágú foncsikba fon­ják. A summásság elterjedésével a summásnak elmenő lányok haj­viselete már módosult, ezt aratólányosnak nevezték. 6 A göndör, hullámos hajat nem szerették a szülők, azt tartották, hogy „az ör­dög táncol a göndör hajon", de a lányok között mégis divatba jött. Úgy csinálták, hogy benedvesítve befonták apróra a hajat, s meg­száradás után kibontva szép hullámos lett. A serdülőlányndk még alig van ruhája, ahogy kezd felpendülni, fokozatosan kapja a kar­ton, a pipi (kartonféleség) majd a purgament (kasmír) szoknyákat, hogy mire „elkezd nagylyánykodni", megfelelő ruhatára legyen minden alkalomra. A fiúk, suhancok ruházata is még egyszerű volt. Gyolcsgúnyál a legényavatásig nem ölthetnek fel. Díszes lajbit még nem hordhat­tak, ingük és gatyájuk vászonból készült, még nem volt és nem is le­hetett olyan díszes, mint a legényeké. A suhanc nem viselhet még nyakkendőt sem, s kalapja mellé nem tűzhet bokrétát. 7 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom