Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)
ún. púpruhávaX (széles, hosszú vászon, később gyolcsdarab). Pelenkázás után a babát a vállától a bokájáig fásliva] (8-10 cm széles pamutvászon vagy gyolcs szalag) végigtekergették, hogy „ne kaparja ki magát, és ne legyen lőcs a lába". Elképzeléseik szerint a kicsinek még olyan lágy, gyenge a csontja, ezért hasznos, ha nem hagyják mozogni, rugdosni. Az így befáslizott gyerekre csak mellén ráborították a kisinget, majd pólyába kötötték, melyet pólyaszalaggal szintén szorosan átkötöttek. Ezután a szülő asszonyt látta el a bába. A tenyerére terítette ki a placentát, melyet itt másának neveznek, úgy vizsgálta meg, hogy hiányzik-e még belőle egy darabka, mert „ha bent marad az aszszonyban, el is viheti". Miután lemosdatta, tiszta ingbe öltöztette az anyát, a hasát vizesruhával borogatta be. Ha varrni is kellett az aszszonyt, az ő lábát is összekötötte fáslival, hogy ne mozogjon, gyorsabban gyógyuljon. A szülő asszony arcát a szülés után a másával törölgette meg a bába, hogy ne maradjon foltos, tarka a bőre. Emlékeznek olyan esetre is, hogy a bába elkérte és elvitte a mását, de nem tudják, mire használta. A köldökzsinórt és az első fürdővizet elásták az udvaron, hogy a rontó erőket távoltartsák. 9 A gyerekágyat fekvő asszony megnevezése Mezőkövesden egyszerűen fekő (fekvő) volt. 1 " A fiatal anya 8-14 napig feküdt, annál tovább nem illett és nem is volt lehetősége. Anyja, de főleg anyósa már egy hét után soknak rászólt, hogy kiseperhetne, megcsinálhatna ezt-azt. A varrót, vagy szmokkolást is már sokan a szülés után néhány órával az ágyban a kezükbe vették, a bába igyekezett meggyőzni az asszonyokat arról, hogy pihenniük kell. A környezet azonban elvárta, hogy minél hamarabb talpra álljon az anya, és visszatérjen megszokott munkájához. A gyerekágyas asszony a szülés után azonban még napokig nem volt képes munkát végezni, magát és családját ellátni. Ez a feladat így a helyi szokások szerinti rendben a rokonságra, a komákra hárult. E szokásnak sajátos rendje alakult ki a matyóságnál is." A bőséges ebédet az első napokban a keresztanya hozta (általában 3 alkalommal), majd a fiatalasszony anyja (2-3 napig), végül az aszszony és az ura testvérei következtek (l-l nap), a sort régebben ismét a keresztanya zárta. Az étel nemcsak a fekvőnek, hanem az egész családnak szólt. Hagyományos összeállítása a következő volt: tyúkhúsleves bordáscsíkkal, főtt hús, tejbekása és sütemények: béles, pampucka vagy herőce. Később jött divatba a töltött csirke, majd a rántott csirke és a paprikás, és elterjedtek a bolti sütemények, torták is. Az ételeket általában egy üveg bor egészítette ki. 30
