Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban (Borsodi Kismonográfiák 29. Miskolc, 1988)

második felében indult meg. Ezt megelőzően Mezőkövesd népességét is az alföldi népélet általános vonásai jellemezték.

4 Mezőkövesd határa sík terület, mely északról déli irányban enyhe lejtést mutat. A településtől északra eső területen húzódik csupán két enyhén lejtős dombsáv. A határ déli része teljesen lapos, régebben vizenyős, zsombékos terület. A 19. század első felében csak a határ északi felén folyt földművelés, míg a déli területeket a rét és legelő foglalta el.

5 Az önellátás keretein túl nemigen lépő földművelés mellett jelentős volt a Tisza menti bérelt legelőkön folyó extenzív állattenyésztés. Ehhez a gazdálkodási rendszerhez kapcsolódott a kertes települési mód, ahol a gazdasági udvarok, kertek övezetszerűen fogták körül a település magját, a lakóházakat. E települési rendszer felbomlásával a jobb módú gazdák a korábbi belső lakónegyedek szűk portáiról kihúzódtak a tágasabb egykori ólaskertekbe, s általában a szegénység maradt benn. A hagyományos települési kép nyomai, s a hozzákapcsolódó életmódbeli szokások azonban még sokáig megőrződtek. „A régi Tisza menti, Duna-Tisza közi népéletnek valóságos muzeális példája a matyó népélet"- állapította meg Györffy István.

6 A múlt század második felében azonban az országosan is jellemző gazdasági átalakulási folyamatok különösen érzékenyen érintették a matyókat. Országszerte gyors ütemben nőtt a gazdasági művelésbe vont terület, felszámolták a legelőket. Az újonnan nyert szántóföldeken elsősorban búzát termeltek. A gabonakonjunktúra végével, az 1870-es évektől kezdődött meg egy új regionális differenciálódás, sajátos arculatú termelési körzetek kialakulása.

7 A városiasodása iparosodási folyamatra a különböző régiók népessége eltérő módon reagált. Mezőkövesd ebben a nagy átalakulási folyamatban sajátos úton járt. Ennek a helyi fejlődésnek a tényezői: a lakosság ugrásszerű megszaporodása, a változatlan földterület mellett kialakuló földéhség, az állatállomány csökkenése és strukturális torzulása, valamint a fenti tényezők következtében a tömeges elszegényedés, s az ezzel járó külső munkavállalások.

8 A matyóság sorsát, életmódját alakító társadalmi-gazdasági tényezők között elsődleges a múlt század utolsó harmadában hirtelen megemelkedő népszaporulat:

9 Év Népesség 1847 6904 1870 9196 1880 10 606 10