Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

egyaránt érvényre jutott. Gondoljunk csak arra, hogy az egykori kisnemesi településen, Szentgálon egykor a legtöbb házban megtalálható volt a kegyelettel őrzött, szomszédos bakonyi üveghutából, Somhegyről származó üveg (borosüveg, pohár, kulacs). A Zempléni-hegység falvaiban „véteknek számított, ha valaki nem őrizte meg a családtagjai síremlékén" elhelyezett üvegpoharat, amelyet mindenféle színben készítettek az egykori hegyközi hutákban, és Fütyülős üveg, mint tipikus népi ivóedény Hollósy Simon A nemzet baja c. festményén amelyben gyertyát helyeztek el a hozzátartozók halottak napján. Hasonlóképpen véteknek számított azokat az üvegből készült tárgyakat eltörni, elveszteni vagy eladni, amelyeket a Szeged környéki tanyákon egykoron jegyajándékba adtak és a Mátrában a legények a kiválasztott lánynak ajándékoztak. 48